Gyanús a Postabank privatizációja

Az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette a Postabank privatizációja. Azt vizsgálják, hogy a vevő, az osztrák Erste Bank nem kap-e burkolt állami támogatást. Ezt ugyanis tiltja az Európai Unió. Egyelőre a szerződést tanulmányozzák Brüsszelben, majd döntenek a vizsgálatról – adta hírül a Magyar Hírlap.

A háttérben a folyamatban lévő Postabankos perek állnak, melyekre fizetési garanciát vállalt az állam. A vizsgálódás tárgya elsősorban az állami garanciavállalásokkal kapcsolatos. Itt van ugyanis lehetőség arra, hogy elrejtsék az állami támogatást. A Postabank esetében a garanciavállalás meglehetősen bonyolult rendszerét építették be a szerződésbe. Tekintettel a folyó, és még le nem zárt perekre, nehezen lehetett volna számszerűsíteni a garanciavállalás pontos összegét.

Az állam az esetleges kiadások mellett bevételekre is számíthat. Ha ugyanis a bank öt éven belül értékesíti a konszolidációs megállapodással érintett nem stratégiai befektetéseit, akkor a nyereség 75 százaléka az ÁPV Rt.-nek jár. Öt éven túli értékesítés esetén a nyereségen az eladó és a bank fele-fele arányban osztozik.

A még folyamatban lévő perek esetében, ha a Postabankot jogerős bírósági határozat fizetésre kötelezi, de a tényleges kifizetés kisebb, mint a Postabank által az adott kockázatra a privatizációs tranzakció zárásakor képzett céltartalék összege, akkor a megmaradó pénz fele az ÁPV Rt.-t illeti.

A többi, már folyamatban levő ügy esetében, ha a Postabanknak jogerős bírósági határozat alapján fizetnie kell, akkor a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank fele-fele arányban viseli. A Postabank fizetési kötelezettsége azonban összességében a kétmilliárd forintot nem haladhatja meg. Az ismert perfenyegetettséggel kapcsolatos kifizetéseket bankárkörökben négymilliárd forintra, azaz 16 millió euróra becsülték egy évvel ezelőtt.

Amennyiben a Postabank értékesítését követően az adásvételt megelőző időszakra vonatkozóan merül fel fizetési kötelezettség, vagy korábban elindított, de addig nem ismert per kapcsán jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre a Postabankot, a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. 90-10 százalékos arányban viseli akként, hogy a bank fizetési kötelezettsége összességében az egymilliárd forintot nem haladhatja meg. A kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy a peres ügyekben – a nem szokásos üzletmenethez kapcsolódó ügyeket kivéve – a Postabanknak, illetve új tulajdonosának az ÁPV Rt.-vel együttműködve kell fellépnie, és peren kívüli megegyezést kizárólag az állami vagyonkezelő egyetértésével köthet.

Forrás: Magyar Hírlap