Kárenyhítés – de miből?

A Magyar Nemzeti Katasztrófaalap létrehozását sürgeti a Fidesz. Az ellenzék attól tart: az árvíz által a magántulajdonban okozott károk megtérítésére, enyhítésére nem lesz fedezet.

A Hernád mentén fekvő, árvíz sújtotta településeken kialakult igen súlyos helyzettel kapcsolatban a Fidesz ismét sürgeti a Magyar Nemzeti Katasztrófaalap létrehozását – hangzott el Papcsák Ferenc és Ódor Ferenc fideszes képviselők mai közös sajtótájékoztatóján. – Szeretnék felhívni a Medgyessy-kormány figyelmét arra: itt az ideje, hogy ne a személyi torzsalkodásokkal, hanem az emberek problémáival – de legalább ezzel a súlyos helyzettel – foglalkozzanak – mondta az MNO-nak Papcsák Ferenc.

A politikus utalt arra: a 2001-es tiszai árvizet követően az Orbán-kormány azonnal reagált, és szinte újápíttette a Bereg falvait. – Ezzel szemben Kistokaj környéke, ahol tavasszal óriási pusztítást okozott a jég, még mindig nem kapta meg a Medgyessy Péter által az uniós kampány idején megígért 400 millió forintot – emlékeztetett a fideszes képviselő, aki szerint kiemelkedően fontos, hogy a nemzeti katasztrófaalap megvalósulhasson. Ez az államnak körülbelül 500 millió forintjába kerülne – tette hozzá.

– Az árvízek leginkább Kelet-Magyarország vidékeit sújtják. A biztosítók általában nem biztosítják az árvízzel érintett települések lakóit az ilyen katasztrófahelyzetekre – de ha lenne is ilyen lehetőség, az ott élőknek nemhogy a biztosítási díjra, de még a megélhetésre sem futja. Ezért lenne szükség az állam által biztosítási alapon létrehozott speciális nemzeti katasztrófaalapra: a biztosítóval nem a magánszemélyek szerződnének, hanem az állam. Mivel visszaforgó pénzalapról van szó, amit az államkincstár kezelne, ez az összeg befektethető lenne – magyarázta Papcsák Ferenc. – A települések biztosításával, ha a káresemény megtörténik, nem a költségvetés terhére (tehát más programok rovására) kellene elkülöníteni a támogatás összegét, hanem a speciális jogviszony alapján a biztosító térítene – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve: ő maga 2003 márciusában tett képviselői indítványt a katasztrófaalap létrehozására, amit a költségvetési bizottság is támogatott – kormánypártok azonban rendre leszavazták az indítvány napirendre tűzését – mondta a politikus. – A Hernád áradása ismét felhívta a figyelmet a kártérítés problémájára. Szeretnénk, ha a holnapi kormányülésen tárgyalnának a katasztrófaalappal kapcsolatos javaslatról, de legalább megpróbálnák azt magukévá tenni a kabinet tagja – fogalmazott a képviselő.

Mint ismeretes, árvíz esetén az állam csak a saját tulajdonának helyreállítását támogatja száz százalékosan. A Fidesz reménykedik abban, hogy a magántulajdonokban esett károk tekintetében is sor kerül valamiféle kártérítésre, de tartanak attól, hogy nincs rá fedezet. – Kistokaj és környéke sem kapta még meg a megígért segélyt – ismételte Papcsák Ferenc. – A Hernád mentén van olyan gazda, akinek 100 hektár földjét öntötte el a víz. A biztosítása erre nem terjed ki – a kárt valahogy túl kell élnie, vagy csődbe megy – szögezte le a képviselő.

A politikus megemlítette azt is: külföldön több példa van arra, hogy nagy biztosítócégekkel köt az állam viszontbiztosítást – például Izland, Új-Zéland és Németország is így jár el.