Nem csak az iraki felkelők fenyegetik a magyar katonákat

Szegényített urán mutatható ki az Irakból hazatérő amerikai katonák szervezetében, még ha nem is jártak a harcmezőkön. Ismét felmerült a csökkentett urán tartalmú lőszerek és az öböl-háborús szindróma közötti összefüggés. Vajon a magyar katonákat is fenyegeti a rejtélyes kór?

Amerikai békeszervezetek és alternatív sajtóforrások arról számolnak be, hogy az első Irakból hazatérőkről szóló jelentések szerint szegényített uránium mutatható ki a katonák szervezetében. Nemcsak katonák, hanem a New York-i nemzeti gárdában szolgáló, „civilben” New York-i rendőrök és tűzoltók is vannak közöttük, akik a 2003 márciustól májusig folyó harcokban részt sem vettek – írta nemrég a commondreams.org internetes portál. Információik szerint az amerikai katonák többsége nincs tisztában azzal, mi is a szegényített uránium.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi- és Környezetbiztonsági Tanszékén Dr. Földi László, a tanszék oktatója kérdésemre elmondta, hogy a szegényített uránium (DU; ismertebb, de nem teljesen pontos nevén gyengített uránium) az urándúsítás során ipari melléktermékként keletkezik. Kedvező tulajdonságai miatt alkalmazzák páncéltörő lövedékek átütőképességének fokozására. Bár a természetben megtalálható, vagy a nukleáris fegyverekben használt urániumhoz képest kisebb mértékben, de szintén sugárzó anyag – mondta el lapunknak Dr.Svéd László orvos vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium munkatársa. A szegényített uránt tartalmazó lőszerek kialakítása olyan, hogy nyugalmi állapotban a kibocsátott sugárzás nagy részét elnyelik. A lőszerek urántartalma akkor válik veszélyessé, amikor a lövedék a célba csapódva megsemmisül. Ennek következtében a cél belseje és közvetlen környezete DU-porral, fémszilánkokkal, és egyéb
mérgező anyagokkal telik meg.

Eleinte nem fordítottak kellő figyelmet erre és az előző öböl-háború
során a véletlenül kilőtt saját tankok szétszerelésére Irakba érkezett
amerikai katonák közül sokan súlyos egészségkárosodást szenvedtek, mivel napokig dolgoztak a roncsok között mindenféle védőfelszerelés nélkül – meséli Dr. Földi László, aki 2002-ben járt fegyverzetellenőrként Irakban.

Az említett független amerikai internetes oldal információi szerint
azonban nem csak ez a 22 fő betegedett meg súlyosan. Doug Rokke amerikai őrnagy egy különítményt vezetett, amelynek a szegényített uránium semlegesítésével, a fertőzött személyi állomány ellátásával kapcsolatos feladatai voltak. Az őrnagy azóta súlyos beteg, alárendeltjei közül sokan már halottak.

A DU szervezetre káros hatását többféleképp fejtheti ki – tudtam meg Dr. Svéd László orvos vezérőrnagytól. A szervezetbe két módon kerülhet: vagy a lövedék célba csapódásakor, a robbanáskor szétszóródó, a katona testébe fúródó, a radioaktív anyagtól szennyezett repeszekkel; vagy a robbanás során felszabaduló DU-por belélegzésével.

A szegényített urán tehát nemcsak a cél közelében tartózkodó
ellenséges katonára jelent veszélyt, hanem az – akár percekkel, akár napokkal – később a helyszínen járó saját erőkre is. A DU-por ugyanis lerakódik a talajon, a növényzeten, a ruházaton és a felszerelésen. Radioaktivitása pedig rendkívül sokáig megmarad.

Egészségkárosító hatása is kétféle lehet. Mivel az urán egy nehéz
földfém, a nehézfémekhez hasonlóan mérgező: a szervezetbe jutva erősen károsítja a vesét és a májat. Hasadó anyagként radioaktív sugárzása is károsítja az emberi szervezetet.

Az említett amerikai őrnagy szerint kezdve azoktól, akik kilövik,
mindenki rendszeres orvosi felülvizsgálatra szorulna, aki akár
szállítása, akár tárolása során, akár megsemmisülése után kapcsolatba kerül a lőszerrel vagy annak maradványaival.

Dr. Svéd László ezzel kapcsolatban a NATO hatályos és irányadó
szakmai útmutatói, illetve a Magyar Honvédség Egészségügyi
Szolgálatának DU fegyverekre vonatkozó szakmai álláspontja alapján hangsúlyozta, hogy az ép lövedék semmilyen veszélyt nem jelent a személyi állományra – bár a felhasznált DU lövedékek és repeszek emléktárgyként való gyűjtése nem engedhető meg. A személyzet sugárterhelése egy DU-fegyverkészlettel teljesen feltöltött páncélozott járműben, csak néhány hónapig tartó folyamatos hadművelet során haladná meg az éves lakossági dóziskorlátot. Dr. Földi László ugyanakkor elmondta, hogy vizsgálati eredményeik szerint nem ajánlatos napi nyolc órában az ilyen lőszerek közvetlen környezetében tartózkodni („mondjuk a tárolásra használt láda tetején szalonnázni”).
Igaz hangsúlyozta, hogy a szervezetbe jutás után kifejtett mérgező
hatás ennél veszélyesebb.

Az alternatív amerikai weboldal értesülései szerint az amerikai
katonáknak nem hívták fel a figyelmét, hogy kerüljék el a kilőtt iraki
tankokat, mert a radioaktív és toxikus DU-por azok környékén igen
nagy koncentrátumban rakódott le. Ezen a megkérdezett magyar
szakértők csodálkoznak, mivel általános gyakorlat, hogy a kilőtt
járművek környékén legalább porvédő állarc viselése a minimális
biztonsági előírás.

A commondreams.org amerikai internetes oldal beszámol arról, hogy az egészségügyi szűrés eredményei kapcsán ismét felmerült az ún. öbölháborús szindróma és a szegényített uránium közötti összefüggés. A megkeresett hazai szakértők amerikai kutatási eredmények alapján elvetik ezt a lehetőséget. A Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálata sokkal valószínűbbnek tartja olyan tényezők együttes hatását, mint a folyamatosan égő olajkutak füstje, az állítólagosan több eltalált vegyifegyver raktár (üzem) anyagainak és vegyületeinek belélegzése, illetve a háborús időszak alatt fel nem dolgozott stressz-szituációk, visszailleszkedési problémák és az immunrendszer
legyengülése. Dr. Földi László a legújabb eredmények alapján kiemelte a perzsa-öbölbeli sivatag sajátos, apró, tűszerű homokszemeit, mint lehetséges kiváltó okot. Egyes kutatók szerint ugyanis ezek bejutnak a tüdőbe, és annak szövetébe beágyazódva ott állandó gyulladásokat okoznak, amik teljesen lefoglalják az immunrendszert – ezért a
szervezet nem képes védekezni, legyengül és különös tüneteket
produkál.

A hivatalos álláspont szerint a szegényített urán tartalmú lőszerek
ellen szóló legfőbb érv, hogy a DU-por igazán jelentős
koncentrátumban csak a kilőtt célpontok közvetlen környezetében van jelen, a szél, ha még el is hordja, annak során jelentéktelenre csökken a koncentrációja.

Független amerikai tudósok ugyanakkor azt állítják: a különös tünet-
együttes kiváltó okai között első hely illeti meg a DU-tartalmú
lőszereket. Az mindenesetre tény, hogy Irakban 1991 óta a daganatos megbetegedések megtízszereződtek, a születési rendellenességekpedig a korábbi hússzorosára emelkedtek – írja egy másik altenatív website, a traprockpeace.org. A brit
védelmi minisztérium által nemrégiben közétett tanulmány szerint
pedig az előző öböl-háborúban a térségbe küldött katonáktól született gyermekek esetében 50%-kal gyakrabban fordulnak elő születési rendellenességek, mint azon újszülötteknél, akiknek egyik szülője sem teljesített szolgálatot Irakban – olvasható a hivatkozott honlapon.

Aggasztó továbbá, hogy olyanok szervezetében is kimutatták az
uránium jelenlétét, akik nem vettek részt a hivatalosan 2003. május 1-jén lezárt hadműveletekben. Az embernek máris az Irakba érkezett magyar katonák jutnak az eszébe.

A Honvédelmi Minisztériumtól megtudtam, hogy az Irakban szolgálatot vállaló magyar katonákat tájékoztatják a DU-lőszerek negatív hatásairól és az egészségkárosodás megelőzésére és ellátására vonatkozó ismeretek oktatásában részesülnek. „Úgy gondoljuk, hogy a katonák e tekintetben is megfelelő ismeretek és információk birtokában döntenek arról, hogy részt kívánnak-e venni a misszióban – közölte Dr. Svéd László. Mivel a DU-fegyverek utólagos hatásai által érintett területen – legalábbis ahol a DU-por nagy mennyiségben van jelen – katonáink nem vagy nem huzamos ideig tartózkodnak, ezért az esetleges egészségkárosító hatások veszélye is minimális.

Mivel a hivatalosan elfogadott kutatási eredmények nem mutatnak ki
összefüggést a DU-lőszerek és az öbölháborús szindróma között, ezért a fentiek nem zárják ki, hogy a magyar katonák esetében nem kell számolni a tünet-együttes jelentkezésével. Arra a kérdésemre, hogy történt-e konzultáció a tapasztalattal rendelkező egészségügyi szervekkel, igenlő választ kaptam a minisztérium illetékeseitől. Kevésbé volt egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy a magyar szervek ténylegesen fel vannak-e készülve az ilyen megbetegedés lehetőségére. S a kiváltó ok ismerete nélkül katonáink lényegében védtelenek a kór ellen.