A lap értesülései szerint a tulajdonszerzés egyben az MFB Bábolna Rt. -hez köthető kinnlevőségeinek elszámolását is jelenti: a társaságnak nyújtott összesen 14,9 milliárd forintnyi hitelt a fejlesztési bank a hitel mögött álló biztosítékok fedezeti értékén, 10,3 milliárd forintért adja majd el az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek. Érdeklődésünkre László Boglár, az MFB szóvivője elmondta: az üzleten nem éri komoly kár az MFB-t, hiszen a bábolnai kinnlevőség céltartalékokkal megfelelően fedezett volt.
A követelésátadásból származó összeget az MFB 3,1 milliárd forinttal megfejeli, amelyért az ÁPV Rt.-től megkapja az Eximbank és a Mehib 75 százalék mínusz 1 szavazatnyi részvénycsomagját. Úgy tudjuk, az MFB Eximbank és Mehib-részvényvásárlásáról szóló alapítói határozatot Csillag István gazdasági miniszter már augusztus 25-én aláírta, a kivitelezés így lényegében az ÁPV Rt. lépéseitől függ, de a már említett határozat szerint a tranzakciónak az év végére mindenképpen le kell zárulnia.
A tulajdonszerzéssel – amiként az az MFB nyár elején elfogadott középtávú stratégiájában is szerepel – 2005-től lehetőség nyílik arra, hogy az MFB-csoport új területen is segítse ügyfeleit. Czirják Sándor, a bank társ-vezérigazgatója a Magyar Bankszövetség hírlevelében a német fejlesztési bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau – KfW) példáját hozza fel, ahol is a társaság éven belüli exportfinanszírozási ügyeleteket is felvállal, míg az MFB kétéves futamidejű ügyletet is alig tud elfogadni.
A szorosabb, tulajdonosi szinten is megmutatkozó kapcsolat az eddigieknél komolyabb lehetőséget biztosíthat abban is, hogy az MFB fejlesztési hitele mellett az exportlehetőség finanszírozására az Eximbank akár több kereskedelmi bankot is beszervezzen a társfinanszírozásba, avagy arra, hogy egy-egy exportügylet kapcsán felszínre kerüljön és megoldódjon az adott cég fejlesztésfinanszírozási igénye is.

Magyar Péter néppárti képviselőtársa beismerte, hogy a Tisza Párt határozottan Ukrajna-párti