Elszámolták az áfaterveket

A hiányzó 40 milliárd forintos áfabevétel nem az új áfaszabályozásban rejlő kiskapukon akadhatott fenn, hanem tervezési, becslési hibáról van szó – vélik a szakértők. Az uniós rendszerben fellelhető csalási lehetőségek, a harmadik országokból származó csempészáruk forgalma csökkentheti az áfabevételeket, de nem olyan mértékben, mint amelyről a kormány beszámolt.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke szerint az uniós rendszerben fellelhető csalási lehetőségek, valamint a harmadik országokból származó csempészáruk forgalma némileg csökkentheti az áfabevételeket, de korántsem olyan mértékben, mint amelyről a kormány beszámolt.

Áfacsalásról akkor lehet szó, ha valaki a belföldi áruforgalmat az uniós piacon való értékesítésnek állít be. Ekkor ugyanis az eladónak nem kell felszámítania az áfát, hanem a másik uniós tagállam szerinti illetőségű vevő számítja fel a forgalmi adót, míg belföldi forgalomban az eladónak kell felszámítani az áfát. A csalás az áfabevallások mellé csatolt összesítő nyilatkozatoknak más uniós tagállamokból érkező kontrolladatokkal való összevetéséből derülhet ki, vagyis az esemény után három-négy hónappal már fel kell tárnia az adóhatóságnak a bűntettet – mondta Heinczinger Róbert, az Ernst &Young adópartnere.

A csalás tömeges előfordulása esetén – már a belföldi forgalom aránytalan csökkenése, illetve az uniós forgalom aránytalan növekedése révén is fel kellett volna tűnnie – jegyezte meg Zara.
Eltérést okozhat az előirányzattól az is, hogy a regisztrációs adó után az év elején a jogszabályokkal ellentétesen, tévedésből felszámították az új autóknál a regisztrációs adó után az áfát is – tette hozzá az egyesület elnöke. Az egyenként 22,5, valamint 450 ezer forint közé eső tételből összesen 1–4 milliárd forintos bevételre tehetett szert a költségvetés az Index által közölt becslések szerint. Júniustól – amikor rájöttek a hibára – kiesett ez a bevétel is.

Heinczinger szerint látszólagos hiányról van szó, amely az elszámolás pénzforgalmi szemléletéből adódik. A kiskapukra való hivatkozás azért sem logikus, mert a legtöbb cég számára a forgalmi adó „átfolyó tétel”. A csatlakozást megelőzően az importszállítmányok esetén a vámeljárással egy időben a vámhatóság kirótta az importáfát is a cégekre, amelyet két-három hónap múlva kaphattak csak vissza az adóhatóságtól, ennyi ideig a vállalkozások „hiteleztek” az államnak. Az uniós rendszerben ez megszűnt: az importáfát önadózással állapítják meg, majd ugyanazon időszakban igénylik vissza a külkereskedők. Az új rendszerben tehát jelentősen csökken az „átmeneti” áfabevétel.

Forrás: Napi Gazdaság