Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
Hogyan lett Kovácsból európai politikus?
A konzervatív napilapban Georg Hefty Saulus Paulus vizsga címmel élcelődik Kovács László demokratává válásának őszinteségét vizsgálni kívánókról.
Ha létezne a rossz viccek megalkotásának tankönyve akkor ez a történet biztosan szerepelne benne. Az EP konzervatív frakciója fel kívánja szólítani Kovács László kijelölt komisszárt, hogy bizonyítsa: Saulusból Paulus lett. Indoklás: Kovács kommunista múltja. Ezen ötlet atyja nyilvánvalóan semmilyen múlttal sem rendelkezik, különben tudná – vagy legalább utána olvasott volna – mit tett korábban Kovács László.
Talán még ma sem létezne az egyesült és demokratikus Európa, ha a Wojtyla és Walesa formájú lengyel antikommunisták és a Pozsgay, Németh és Horn típusú budapesti kommunisták nem lettek volna. Kovács akkoriban Horn helyettese volt. Minden, amit a szövetségi köztársaságban Horn nevével kapcsolnak egybe, abban Kovács is részt vett, nem utolsó sorban az 1989-es határnyitásban.
Die Welt (welt.de)
Az ifjú Wehner szenvedései
A konzervatív napilap Herbert Wehner tettei címmel ismerteti az SPD 1969 és 1983 közötti frakcióvezetőjének viselt dolgairól egy a napokban megjelent könyvet. Reinhard Müller Herbert Wehner Moszkva 1937 című könyvében részletesen tárgyalja, miként ajánlotta fel a moszkvai emigrációban élő ifjú kommunista Wehner a szolgálatait az NKVD-nek, miként vált a terror legszörnyűbb évében annak informátorává. Wehner spicli tevékenységének következtében számos a Szovjetunióban élő német emigráns került a hóhér kezei közé. Talán a legmegdöbbentőbbek a szó szerinti egyezések feljelentő levelek és az NKVD vezetőjének, Jezsovnak az illető megsemmisítésére kiadott parancsai között. A könyv szerzője állítja, a német „trockisták” üldözése Wehner részletes feljelentésére alapozva kezdődött el.
A dokumentumok alapján Müller valószínűsíti, hogy a mindmáig vitatott szociáldemokrata korifeus Wehner 1946-os szakítása a kommunizmussal és Moszkvával csak egy megjátszott aktus volt. (Számos jel utal arra, hogy Wehner moszkvai és kelet-berlini útjai során olyan információkat osztott meg a szovjet és kelet-német kommunistákkal, ami bőven kimeríti a hazaárulás fogalmát – a szerk.) Végül a szerző megjegyzi: jó lenne, ha a könyvben feltárt tényeket kommentálná Herbert és Greta Wehner alapítvány elnökségének tagja, az SPD elnöke, Franz Müntefering is.
Der Standard (derstandard.at)
A magyarok és 1919?
A baloldali osztrák liberális napilap Brüsszel a fejekben nagyon messze van címmel írja le a frissen csatlakozott tagállamok sajtójában az EU-ról megjelenő képet. Az osztrák közszolgálati rádió és televízió tudósítója, Ernst Gelegs szerint a magyarok majdnem mint barátaikra tekintenek az osztrákokra. De amint azt a roppant tájékozott tudósító megjegyzi, még mindig élénken emlékeznek az 1919-es (sic!) trianoni katasztrófára, s „gyakran az EU-t is annak alapján ítéli meg a magyar média, miként viszonyul ehhez a történelmi eseményhez.

Ezt mondta a világűrbe készülő Kapu Tiborról a gimnáziumi osztályfőnöke