A „Dino-madarak avagy ma is élnek dinoszauruszok?” címet viselő repülő-őshüllő kiállítással nyitotta meg kapuit tegnap a felújított Természettudományi Múzeum, amely fogadótérrel, kupolacsarnokkal, egy modern átjáróval és kiállítási csarnokkal bővült. A rekonstrukció első üteme még 1995-ben kezdődött, most zárult le a harmadik ütem, amellyel az intézmény Európa ötödik legnagyobb múzeumává vált. A 4,7 milliárd forint összköltségű rekonstrukcióval a főépület udvara alatti, valamint a főépület és a Lovarda közötti részt építették be térszint alatt, és további két szinten gyűjteményi raktárakat alakítottak ki. A teljes felújítás befejeződését 2008-ra ígérik.
A múzeumba lépve a fogadótér kupolájában egy 22 méteres, több mint kéttonnás felfüggesztett bálnacsontváz fogadja a látogatót, majd a következő kupolacsarnokban Afrika élővilágát bemutató tavat, az átjáró folyosó üvegpadlózata alatt pedig a korallzátonyok élővilágát lehet látni.
A Tollas dinoszauruszok című kiállítás – amely a Londoni Természettudományi Múzeumból érkezett – egy rég letűnt kort elevenít meg, amelyben a dinoszauruszok szárnyra keltek. A felbecsülhetetlen értékű, 16 eredeti kínai őshüllő lelet először látható Közép-Európában, tudományos körökben valóságos vihart keltettek. Az 1996-ban Kínában talált leletek ugyanis bizonyítják azt az elméletet, amelyet több mint 100 évig vitattak: vagyis, hogy az apró termetű ragadozó dinoszauruszoktól a tollas őshüllőkön át vezet a fejlődés útja a madarak kialakulásáig.
A tudósok abban egyetértenek, hogy az őst, vagy ősöket az apró termetű, ragadozó dinoszauruszok között kell keresni. Márpedig ha ez így van, akkor tollas dinoszauruszok is léteztek. A vita 1861-ben kezdődött, amikor felfedezték az ősmadarat. A csontváz körül látható tollak lenyomatai arról tanúskodtak, hogy ezek minden kétséget kizáróan egy madár – sőt, a tudomány által ismert legősibb madár – leletei. Az állat a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezett, ezért felvetődött a kérdés: vajon a ma élő madarak a dinoszauruszok leszármazottai-e, amelyre a kínai tollas dinoszauruszok adták meg a választ.
A látogatás során az őslények mozgásáról kisfilmeket lehet megnézni, mikroszkóp alatt megfigyelhetőek a tollak maradványai. A kínai és londoni leleteken kívül bemutatják a Magyarországról előkerült 90 millió éves repülő hüllőcsontokat, köztük egy 30 centiméteres, fogak nélküli teljes állkapcsot és Frans Lanting, a National Geographic világhírű természetfotósának kinagyított képeit. A dinoszauruszok témájához kapcsolódnak Nagy Szilvia egyedi technikájú, viaszból készült ősállat szobrai is, amelyeket egészen december 6-ig lehet megtekinteni.
Forrás: kultura.hu, X-Press
origo.hu
Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában
