Elsüllyedt csapatok nyomában – Csődök és bukások a modern futballban

Az európai futball elmúlt három évtizede nemcsak a rekordigazolásokról és új stadionokról szólt, hanem a gazdasági bukásokról is. Klubok, amelyek egykor az élvonalban küzdöttek, mára csődbe mentek, eltűntek vagy alsóbb osztályokban tengődnek. Más egyesületek viszont nem tanulták meg a leckét, a mai napig a szakadék szélén táncolva próbálnak egyensúlyozni.

2015-ben a PMFC-t száműzték az NB I-ből. A klub sajátos módon búcsúzott az elsőosztálytól: kiástak és elégettek egy koporsót a pécsi stadion kezdőkörében. Forrás: Nemzeti Sport

Egykor világklasszisok sora játszott a Parmában. Fotó: www.the42.ie

Palermo (Olaszország)

2019-ben a klubot kizárták a Serie B-ből, miután súlyos pénzügyi szabálytalanságokat tártak fel a könyvelésében. A Palermo, teljes nevén Unione Sportiva Città di Palermo 2019-ben végleg megszűnt, helyét egy új klub, az SSD Palermo vette át, új tulajdonosi körrel. A megújult Palermo a Serie D-ben kezdte újra, és mára egészen a Serie B-ig kapaszkodott vissza. 

Málaga CF (Spanyolország)

A Málaga példája jól mutatja a külső tőkeinjekció veszélyeit. 2010-ben egy katari sejk, Abdullah bin Nasser Al Thani vásárolta meg a klubot, és látványos befektetésekkel rövid időn belül a Bajnokok Ligájáig juttatta az együttest. A 2012-es BL-negyeddöntő után azonban a költekezés fenntarthatatlanná vált, a klub megsértette az UEFA pénzügyi fair play szabályait, így 2013-ban kizárták az európai kupákból, és 300 000 eurós büntetést kapott. A csapat széthullott, a pénzügyek kaotikussá váltak, a tulajdonosi háttér eltűnt. 2023-ban a Málaga a harmadosztályba esett vissza, jelenleg a másodosztály alsóházában küzd a bennmaradásért.

Lombard Pápa

A Lombard Pápa 2015-ben a klub tulajdonosának, Bíró Péternek és cégének, a Lombard Kft.-nek csődje miatt megszűnt. A 2004 nyarán Pápára költözött futballklub tartozásai olyan mértékűek voltak, hogy a 2014/15-ös szezon után nem tudtak nevezni egyik osztályába sem. A klub jogutódja jelenleg a vármegyei bajnokságban szerepel Pápai Perutz FC néven.

11 év után, 2015-ben megszűnt a Lombard Pápa, Fotó: Lombard Pápa FC/Facebook

Pécsi MFC

A PMFC gazdasági társaságának mérlegei alapján úgy tűnhetett, rendben van a klub, ám az MLSZ a tulajdonosi struktúrát is megvizsgálta – és kiderült, hogy valójában Matyi Dezső egy személyben irányította a klub mögötti céghálót. Bár a PMFC-nek három tulajdonosa volt, a finanszírozás döntő részét egy felszámolás alá került társaság végezte. A pénzügyi trükkök ellenére a klub valós tőkeértéke mínusz 250 millió forint alatt volt, így 2015-ben az MLSZ elutasította a licenckérelmet, a klubot pedig visszasorolta a megyei elsőosztályba. A patinás pécsi együttes ma az NB III Délnyugati csoportjában játszik. 

Szombathelyi Haladás

2024-ben hatalmas, 600 milló forintos tartozásai miatt megszűnt a Szombathelyi Haladás. A Szombathelyi Haladás Kft. összeomlása után a Haladás VSE jogutódjaként végül elindulhatott NB III-ban, miután garanciát vállalt elődje tartozásaira. A szurkolók 55 millió forintot gyűjtöttek össze az adósság rendezésére, így megmenekült a 105 éves szombathelyi labdarúgás.

Stadler FC

A Stadler FC a 90-es évek egyik különlegesebb futballprojektje volt: az akasztói klubot Stadler József vállalkozó építette fel, aki saját vagyonából finanszírozta a csapatot és egy modern stadiont is emelt. A gyors sikerek ellenére a klub pénzügyi alapjai ingatagok voltak, a finanszírozás kizárólag Stadler vagyonán múlt. Miután a tulajdonos ellen adócsalási eljárás indult és a támogatás elapadt, a klub pénzügyileg összeomlott, és 1998-ban végleg megszűnt. Mivel Stadlernek hatalmas adótartozásai voltak, ezért az adóhatóság lefoglalta és azóta többször megpróbálta elárverezi a klub stadionját – sikertelenül. 

Gázszer FC

A Gázszer FC hasonló pályát futott be, mint a Stadler FC: az akasztói klub 1993 és 1998, az agárdi pedig 1994 és 1999 között működött – mindkettő öt év után szűnt meg. A Gázszer a megyei első osztályból indulva sorozatban három bajnoki címmel jutott el az NB I-be, ahol 1997 őszén debütált. Bár a csapat jól szerepelt, működése a Gázszer Bt. szűkös anyagi lehetőségein múlt. Tőkéstárs nem érkezett, a felhalmozott 40 milliós adósságot nem tudták rendezni, így a klub 1999 decemberében megszűnt. Licencét a Pécs vásárolta meg 10 millió forintért, így a Gázszer neve egyik napról a másikra eltűnt a magyar futball térképéről.

Dunaferr SE

A Dunaferr az ezredforduló bajnokcsapata volt, de néhány év alatt csődbe ment. A klub a stadionépítéssel párhuzamosan leépült, 2003-ban kiesett az NB I-ből, és súlyos adósságai miatt megszűnt a profi felnőttcsapat. A helyét átvevő Dunaújváros FC sem bizonyult hosszú életűnek: 2009-ben az önkormányzattal kialakult viták és pénzügyi gondok miatt a DFC is csődbe ment. Azóta a várost a Dunaújváros PASE képviseli a magyar futballban.

Glasgow Rangers (Skócia)

A skót rekordbajnok Rangers 2012-ben pénzügyi összeomlás miatt csődeljárás alá került, és nem kapott licencet az élvonalra. A klubot újraalapították, és a negyedosztályból kellett újrakezdenie. Három év alatt jutottak vissza a Premiershipbe, de az eset jól mutatja, milyen következményekkel járhat a felelőtlen pénzügyi gazdálkodás még a legnagyobb klubok számára is.

Pénzügyi szabályozások – miért született a Financial Fair Play?

Az UEFA 2011-ben vezette be a Financial Fair Play (FFP) szabályozást, hogy megakadályozza a klubokat abban, hogy többet költsenek, mint amennyit bevételként realizálnak. A cél, hogy a működés hosszú távon fenntarthatóvá váljon, elkerülve a csődöket és az irreális költekezést.

A főbb alapelvek:

• a klubok nem költhetnek jelentősen többet, mint amennyit bevételeikből keresnek.
• a veszteségeket csak korlátozott mértékben lehet elkönyvelni (hároméves cikluson belül kb. 60 millió euró).
• a klubtulajdonosok nem nyújthatnak mesterséges, „külső” bevételeket a költségvetés kozmetikázására.

Az egyes nemzeti szövetségek is hasonló szabályokat vezettek be: az angol Premier League és a Championship a „Profit and Sustainability Rules” (PSR) alapján működik. A La Liga szigorú „salary cap” rendszert alkalmaz, amely előre meghatározza, mennyit költhetnek a klubok a játékosokra, stábokra és a kapcsolódó költségekre.

Ezek a szabályok papíron stabilitást ígérnek, ám a gyakorlatban sok klub igyekszik kijátszani őket kreatív könyveléssel, jövőbeli bevételek értékesítésével, illetve az amortizáció miatt igyekeznek minél hosszabb szerződéseket kötni játékosaikkal. 

FC Barcelona (Spanyolország)

Lionel Messi távozása után világossá vált, milyen súlyos pénzügyi helyzetbe került a klub. A La Liga fizetési sapkája miatt csak akkor tudnak új játékosokat regisztrálni, ha előtte eladnak, vagy például jövőbeli bevételeket értékesítenek. Joan Laporta elnök kénytelen folyamatosan lavírozni a szabályok és a klub fennmaradása között.

Chelsea FC (Anglia)

A Todd Boehly-féle új korszakban a Chelsea több mint egymilliárd eurót költött játékosokra, sokszor hosszú szerződésekkel amortizációs célból. Ez a modell ideiglenesen fenntartható, de a klub jelenleg csak az eladások révén tud a pénzügyi fenntarthatóság határán maradni. Ha nem kvalifikálják magukat a Bajnokok Ligájába, az könnyen boríthatja a mérleget.

Manchester City (Anglia)

A Premier League 115 vádpontban vádolja a Manchester Cityt, köztük pénzügyi adatok meghamisításával és a szabályozások kijátszásával. Bár az ügyet évek óta vizsgálják, egy esetleges elmarasztaló döntés kizáráshoz vagy súlyos büntetéshez vezethet. A City sikerei mögött sokan megkérdőjelezik a klub valódi pénzügyi fenntarthatóságát.

A futball jövője ma már nem csak a pályán dől el – a gazdasági háttér épp olyan fontos, mint a technikai stáb vagy a játékoskeret. És bár a szabályozások szigorodnak, a kreatív könyvelés és a jogi kiskapuk továbbra is komoly pénzügyi kockázatokat rejtenek.