Mély kómából ébredezik

A Budapesttől alig egy órányi utazásra található Börzsöny természeti szépségei mellett erdei kisvasutakban is bővelkedik. A királyréti és a kemencei kisvasutat már bemutattuk az MNO olvasóinak, míg ezen a hétvégén a híres Nagybörzsöny település határából induló vonal történetét osztjuk meg Önökkel.

Schulek Tibor
2004. 09. 24. 12:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A századforduló idején a Nagybörzsöny faluhatárában elterülő mintegy 6000 holdnyi erdőterület az Esztergomi Érsekség tulajdonához tartozott. A fakitermelést ekkoriban házilag végezték és a rönköket szekérrel fuvarozták a szobi vasútállomásra.
1907-ben az érsekség és a Schanzer Fakitermelő Vállalat szerződést kötött, mely szerint az épülő kisvasút húsz év használat után a birtokos tulajdonába kerül. Az építkezés eleinte komoly ellenállásba ütközött, mert a gazdák a földek kisajátítása ellen tüntetést szerveztek. A csendőrség a tömegbe lőtt, és három gazda holtan maradt a helyszínen. Az ellenállás ezzel megtört és 1908-ban megkezdődhetett az építkezés. A vonal Ipolypásztó (ma Szlovákiában) – Nagybörzsöny – Kisirtáspuszta – Ökrészkert vonalon épült meg számos leágazással együtt. A nagy szintkülönbségek leküzdésére az országban egyedülálló, de a világon is ritkaságszámba menő, úgynevezett csúcsfordítós rendszert építettek ki. Ennek lényege, hogy a vonat cikk-cakk irányban haladva, néhol tolva teszi meg a hegyre vezető utat. Ilyen rendszer ezen kívül csak két helyen üzemel a világon: a Magas-Tátrában és Peruban.


Személyvonat Kisirtás állomáson, az első csúcsfordítónál

Az Ipoly mentén meghúzott trianoni határ elvágta az Ipolypásztóig tartó szakaszt, mellyel megszűnt a nagyvasúti átrakási lehetőség. E probléma megoldására 1922-ben kezdték el a Kisirtáspuszta – Márianosztra közötti 13 km hosszú vonal építését, mellyel közvetlen kapcsolat alakult ki a szobi vasúttal. A Csák-hegy kövének kitermelésére ugyanis már 1912-ben lefektették a Szobig húzódó 4 km-es 760 mm-es vágányt. Ugyancsak építettek egy szárnyvonalat a Bezina-völgyig, ahol a nagy szintkülönbség miatt rönk- és tűzifacsúszdát alkalmaztak. A balesetveszély miatt később megoldották a Bezina-völgy kapcsolatát egy kerülővágánnyal és a csúszdákat megszüntették. 1951-ben még több szárnyvonal épült, és mintegy 30 ezer köbméter fát szállítottak a kisvasúttal. A hatvanas évek elején jelentős hosszúságú szilárd burkolatú erdei feltáró út épült, ezért a kisvasút teljesítménye csökkent. A turistaforgalom számára megnyitották a Nagybörzsöny – Nagyirtás közötti szakaszt hétvégenként napi 2-3 pár vonattal. 1989 után az Ipoly Erdő Rt. a forgalmat átmenetileg megszüntette.


Kisvonat és utasai Kisirtáson a második üzemnapon 2002-ben

A vonal másik vége önálló életet élt. 1946-tól a MÁV kezelésébe került a Szob – Márianosztra, Kőbánya szakasz, ahol a hatvanas évektől nagyüzemi kőszállítást végeztek. Egy 1968-as baleset után megszűnt a Márianosztra – Nagyirtás közötti szakasz forgalma, ezzel végérvényesen (?) kettévált a két vasútüzem. Bár a nyolcvanas években még évi 500 ezer tonna követ szállítottak a kisvasúton, a MÁV 1993 januárjától ideiglenes üzemszünetet rendelt el. A teherkocsikat szétvágták, a mozdonyokat elszállították. A privatizált kőbánya új tulajdonosa ugyanis nem kívánt kisvasúton szállítani, helyette a sokkal környezetterhelőbb és balesetveszélyesebb közúti szállítást választották. A lakosság pedig elkezdte a vonal felbontását, hiszen a sín jó alapanyag kerítéshez, háztetőhöz…


Vonat halad Nagybörzsöny felé

A hátrányos helyzetű Nagybörzsöny község idegenforgalmi céllal többször próbálkozott a kisvasút üzembe helyezésével. Egy kiemelten közhasznú társaság alapításával megkezdték a vasút helyreállításának vizsgálatát. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán jelentős anyagi támogatást nyertek el az Orbán kabinet idejében, és a miniszterelnök úr elvállalta az újraindítás fővédnökségét. A minimálisan szükséges 10 %-os önrész előteremtése gondot okozott az önkormányzatnak, ezért csak 2001 végén gyorsultak fel az események. A KBK (Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és egyéb lelkes vasútbarátok aktív részvételével megkezdődtek a Nagybörzsöny – Nagyirtás közötti szakasz állagmegóvási munkái. Végül elhárultak a finanszírozási problémák és részleges felújítás után 2002 őszén Koródi Mária miniszter asszony és Harrach Péter átvághatta a nemzeti színű szalagot és ismét elindulhattak a kisvonatok. A környék lassan ébredezik a mély kómából, így még mindig csak a bakancsos kirándulók számára kedvelt túracél, pedig az infrastruktúra fejlesztésével közkedvelt helyszínné lehetne varázsolni ezt a csodálatos völgyet.


Új híd Kisirtás állomás alatt

A további szakaszok visszaépítése – bár anyagi fedezet részben van rá! – az önerő hiánya miatt a közeljövőben nem várható. Pedig már a MÁV részéről is elhangzott ígéret a saját szakaszának felújítására, ha a közbenső vonal visszaépül. Ezzel ismét közvetlen kapcsolata lenne a Börzsöny eldugott, csodaszép tájának és kulturális értékeinek Szob városával. Addig is azonban mindenképpen érdemes felkeresni Nagybörzsöny kisvasútját, amelyre kitűnő alkalmat ad október 2-án Kisvasúti Napja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.