Olimpiai mérleg

Az olimpia megszervezésében páratlan szerepet kaptak a görög nők, akiknek a társadalomban elfoglalt helyzetük meglehetősen méltatlan. Mindez gyökeres átalakítást indíthat el Görögországban lehetőségekhez juttatva a nőket. Az érem másik oldala, hogy a játékokhoz szükséges beruházások során felhalmozott tetemes adósságot az országnak valahogyan rendezni kell.

A görögök nemzeti büszkeséget méltán dagasztó, pazar athéni világverseny mind minőségi kivitelezéseben, mind költségvetésében egyaránt páratlannak tekinthető. Ez volt például az első olyan olimpia, melynek kiemelkedő megszervezésében nők is kulcsfontosságú szerephez juthattak. Azonban a csillogó pompa, s a gyengébbik nem úttörő, és heroikus szerepvállalása kevés ahhoz, hogy hosszú távon elvonja a figyelmet a zord valóságról; a magával ragadó esemény varázsából lassanként felocsúdó Görögországnak előbb utóbb le kell nyelnie a „fekete levest” és valahogyan rendeznie kell a beruházások során felhalmozott tetemes adósságot – írja a The Christian Science Monitor.

A „szülőhazába” visszatért, várva-várt athéni olimpiai játékok során a görögök új fejezetet nyitottak történelmükben azáltal, hogy nőkre bíztak több olyan, meghatározó jelentőségű feladatot; mint például az athéni olimpiai bizottság elnöki posztját, illetve az olimpiának helyet adó főváros vezetését. Az olimpiai játékok történetében világszinten is nagy jelentősége van annak, hogy a mostani, athéni verseny kapcsán immár a gyengébbik nem képviselői is betölthettek néhány, az előkészítéssel és a szervezésével kapcsolatos fontos tisztséget. Ezek után ki gondolná, hogy Görögországban – éppen a demokrácia őshazájában – ezidáig sem a feminizmusnak, sem pedig a női egyenjogúságnak nem volt különösebb hagyománya és jelentősége? A görög nők társadalomban elfoglalt helyzete máig meglehetősen méltatlan. Nem halmozzák el őket meghatározó, közéleti posztokkal; a kormányban, valamint a különféle szakszervezetek és a pártok élén is általában véve a férfiak az „egyeduralkodók”. Ilyen tekintetben Görögország az utolsók közt kullog az Európai Unió tagállamainak sorában – teszi hozzá a The Christian Science Monitor tudósítója.

Az athéni olimpiai játékok szervezésében kulcsszerepet játszó nők helytállását, s utólagos megítélését látva szociológusok úgy vélik, hogy mindez gyökeres átalakulást indíthat el a társadalomban; mely a görög nőket egyre több lehetőséghez, s nagyobb elismertséghez juttathatná a jövőben. A női vezetők közül is legfőképpen Gianna Angelopulosz-Daszkalakinak, az athéni olimpiai szervezőbizottság elnökének ázsiója nőtt óriásira a görögök szemében. Az országszerte csak „Gianna”-ként emlegetett hölgyet nemrégiben még sok támadás érte kemény, esetenként könyörtelen módszereiért és hozzáállásáért, ám az olimpia sikerét látva a nép utólag is megbocsájtott a görög „Vaslady”-nek, akinek személyében ma már egy túlidealizált, mitikus hősnőt tisztelnek. Az olimpia megrendezésében szintén oroszlánrészt vállaló athéni polgármesterasszony, Dora Bakojanni, valamint Fanni-Palli-Petrallia kulturális miniszterhelyettes asszony is bizonyított ország s világ előtt; tevékenységükkel ők is nagymértékben hozzájárultak a játékok sikeres lebonyolításához.

Ám az éremnek van egy másik, kevésbé fényes oldala is; a napok múlásával lassanként oszladozik a mámor; a világ nemsokára a soron következő versenyek felé fordul, s a görögök magukra maradnak az olimpia – becslések szerint 9-12 milliárd dollárra rúgó – „számlájával”. A minden idők egyik legsikeresebb olimpiája pedig egyben a legdrágább játékként vonulhat be a nagymúltú játékok történelmébe. A görög kormány a turizmus rohamos fellendülésétől várja a megváltást valahogy úgy, ahogyan az Spanyolországban történt az 1992-es barcelonai olimpiai játékokat követően. Szkeptikusabb gazdasági elemzők azonban úgy látják, hogy Görögország Montreálhoz hasonlóan akár több tíz évig is nyögheti az olimpia költségeit – írja a The Christian Science Monitor.

Tény, hogy az athéni olimpiai játékok költségvetését olyan, korábban nem látott tényezők is jelentősen megnövelték, mint például a fokozott terrorveszély következtében megszigorított biztonsági intézkedések, valamint az egyes beruházások határidőn túli teljesítése miatt keletkezett plusz költségek. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olimpia kapcsán a görögök komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre, melyeknek talán hosszú ideig egyáltalán neki se kezdtek volna. Görögország gazdasági helyzete jelenleg nem túl kedvező. Az előkészületek kezdetekor még legszegényebb tagállamként az Európai Unió tetemes összegekkel támogatta az olimpiához szükséges fejlesztéseket; ám az azóta már tíz új tagállammal gyarapodott nemzetközi szervezetben e pillanatban már nem Görögország áll a legrosszabb helyen. Miután a költségvetési hiány meghaladja az Európai Bizottság által előirányzott három százalékot, az unió elvárja, hogy Görögország rövid időn belül vázoljon egy, az adósság csökkentésére vonatkozó tervezetet.

A görögök tisztában vannak azzal, hogy jó időre szorosra kell húzniuk az össznépi nadrágszíjat; mindazonáltal a déli népektől megszokott egészséges optimizmussal próbálnak nekivágni a hét szűk esztendőnek.