Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net.)
A konzervatív napilap baloldali kormányokat aggódva szerető gazdasági tudósítója, Carola Kaps Magas a magyar költségvetés deficitje címmel tudósít Budapestről.
Mint az várható volt, a pénzpiacok nyugodtan reagáltak a pénzügyminiszter bejelentésére, miszerint a költségvetési hiány ebben az évben nem 4,6 százalékos, hanem 5 és 5,3 százalék közé várható. A piacok felkészültek erre a bejelentésre, hiszen az elemzők már hetek óta a hiány nagyságáról spekuláltak, és a jegybank számításai is e deficit cél túllépésére utaltak.
Amikor a 2003-as deficit célt túllépte Magyarország, akkor lemondott László Csaba, az akkori pénzügyminiszter. Ma nincs pánik, és senki sem követeli a pénzügyminiszter leváltását. Ellenkezőleg: a piac szereplői megnyugodtak, hogy Draskovics marad, a forint az euróhoz képest némileg még erősödött is. Az eltérő reakciók abból adódnak, hogy Draskovics a túllépés okaira hihető magyarázattal képes szolgálni. A költségvetési hiány legnagyobb része az ÁFA bevételek hiányából fakad, mely az uniós csatlakozás következménye, s ennek mértékét az év elején még nem lehetett kiszámítani. Megnyugtatóan hat, hogy ebben az évben újabb költségvetési megszorítások várhatók, s további takarékossági lépésekre kerül sor 2005-ben. A kijelölt miniszterelnök szavát adta, hogy kormánya a közelgő választások ellenére többet kíván megtakarítani, mint a már bejelentett GDP fél százaléka, és betartja az euró-stratégiában megfogalmazott célokat.
Draskovicsot mégis bosszantja, hogy az elemzők és a pénzpiacok túlzottan nagy figyelmet szentelnek a költségvetési hiánynak. Ez beszűkült szemlélet, és nem tükrözi a valós gazdasági helyzetet, nyilatkozta az FAZ-nek Draskovics. Magyarország jól áll, a növekedés erősödik, az export növekszik, a magángazdaság ismét befektet, és a bérpolitika először az elmúlt 15 év óta fegyelmezett. Az elmúlt 12 hónapban a kormány felelősségteljes költségvetési politikát folytatott, és ugyanezt fogja tenni az új kormány is. Az egykori jegybankelnök, Surányi György szerint a jegybank is felelős a magas deficitért. A magas kamatok miatt az állam kamatterhe a GDP egy százalékára emelkedett. A kamatok nélkül a hiány elviselhető lenne.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban az orosz katonai szakíró, Alexander Golts Tisztikar, mint Sztálingrádban címmel feszegeti azt a kérdést, miért nem alkalmas az orosz katonai filozófia a terror elleni harcra.
Gyermekek százainak terroristák általi beszláni legyilkolása volt a végső bizonyítéka – ha erre egyáltalán még szükség lett volna – az orosz katonai és biztonsági szolgálatok abszolút inkompetenciájának. Beszlánban terepszínű ruhás férfiak négy minisztérium nevében osztogattak parancsokat, világos vezetés és célok nélkül adtak utasítást értelmetlen akciókra, és értékes perceket veszítettek, amikor kirobbant a tűzharc. Eközben a Putyin elnök által kiküldött Nyikolaj Patrusev, a szövetségi biztonsági szolgálat (FSB) vezetője és Rasid Nurgalijev, az orosz belügyminisztérium képviselője a tragédia során láthatatlan maradt.
Az oroszoknak ismét tudomásul kell venniük, milyen kevéssé hatékony a haderejük. Ténylegesen az orosz biztonsági szervek -beleértve a fegyveres erőket, az FSB-t és az MVD-t – egyike sem képes hatékony terrorista-ellenes akciót végrehajtani.
A legtöbb orosz a beszláni támadás előtt is eljutott erre a felismerésre. 2002-ben, amikor 800 színházlátogatót ejtettek túszul, Putyin utasítást adott az orosz haderő startégiai terveinek egy terrorellenes elemmel történő kiegészítésére. Egyes katonai elemzők ebben a régóta várt komoly haderőreformot látták, hiszen addig a hadsereg csak a hagyományos orosz értelemben vett hadműveletekre volt képes, nevezetesen számszerűen jelentős túlerővel végrehajtott bevetést, miként az a második világháborúban történt.
A hagyományos orosz hadsereg képtelen terroristákkal eredményes felvenni a harcot, mivel doktrinája a kis harccsoportok közötti együttműködést elveti, és a tisztek egyéni kezdeményezéseit sem támogatja. Csak azt várja el, hogy minden résztvevő a parancsot kínos pontossággal hajtsa végre. Terror- ellenes akcióknál azonban a katona egyéni kiképzettségére van szükség, és arra a képességére, hogy bizonytalan helyzetekben másodpercek alatt képes legyen dönteni.
die tageszeitung (taz.de)
Az ultrabalos berlini napilapban Jürgen Busche „Humboldt is coming home” című cikke jól tükrözi a német baloldal gondolkodásmódját.
Az író Humboldt születésének kétszázötvenedik évfordulója megünneplésén köszörüli a nyelvét. A szerző szerint eljött az ideje, hogy a történelemben jó németet is találjanak. Most Humboldtot Schillerrel egyetemben jó németként állítják egy önbizalmát vesztett nép elé. Olyan kevés van belőlük. /A jó németekből. K.L./ Egyet sem lehet nélkülözni.
origo.hu
Így szabaduljon meg a nyesttől a padláson
