Bízunk-e az orvosainkban, és mennyire tartjuk be a gyógyítók által előírtakat?

Bízunk-e az orvosainkban, és mennyire tartjuk be a gyógyítók által előírtakat? Major János orvos igazgató szerint a közösségi média hatása sokszor a gyógyításra is rányomja a bélyegét, az interneten elérhető információk kilencven százaléka ugyanis téves, a betegek fele pedig nem veszi komolyan a gyógyszerek szedését.

Önsorsrontás 

Arra a kérdésre, hogy a gyógyítókba vetett bizalmunk csökkenése mögött mi állhat, a szakorvos úgy vélte, az elsődleges oka a túlzott információ áramlás lehet. Amíg néhány évtizede az orvosnál volt minden információ, ma már mindennek utána tudunk nézni. Ez azonban veszélyes, mert nem minden elérhető információ hitelesített, az interneten az egészségüggyel kapcsolatos információk kilencven százaléka nem megfelelő és szinte minden Google-keresés valamilyen súlyos állapotot, daganatos betegséget sugall. Éppen ezért érdemes olyan honlapokat választani, amelyeket egészségügy tanúsító szervezetek már validáltak.

A szakember arra is kitért, régebben főleg a fiatalabb korosztály kérte az internet segítségét a tüneteinek a diagnosztizálásához, mára viszont már az idősebb, nyugdíjas korosztály jelentős hányada is előbb az interneten tájékozódik, mielőtt elmegy az orvoshoz.

„Ebből adódóan az orvosoknak tudomásul kell venni, hogy a hozzájuk érkező beteg már egy konkrét véleménnyel, egy lehetséges kórképpel érkezik. Ezt nem mindig kezeli jól az orvostársadalom, sokszor bosszúságot vált ki, hogy a beteg már jön egy diagnózissal, de én inkább úgy tekintek erre, hogy ez az egészségtudatosság alapja is lehet, hiszen az illetőt érdekli, mi lehet a baja, rákeresett, de végül orvoshoz fordult segítségért” – véleményezte.

Nem vagyunk szabálykövetők?

„Fontosnak tartom, hogy az egészségügyi dolgozók belássák, írhatunk könyveket, publikálhatunk szaklapokban, de ha valóban célt akarunk érni, tudomásul kell venni, hogy az információ áttolódott a digitális világba, így nekünk, orvosoknak is jelen kell lenni ezen a területen. Nincs mese, nekünk is videókat kell készíteni, hogy csökkenjen az orvos és a beteg közötti információs aszimmetria” – vélte. 

A doktor egyben figyelmeztet, még a hiteles tartalmak sem feltétlenül „hasznosak” a betegeknek, a betegutak ugyanis egyediek, a túlinformálás sok esetben csak szorongást okoz. Sokan pedig az interneten, közösségi média által felkapott egészségügyi tartalmak mentén „kúrálják ki” magukat.

„Rendszeresen számolnak be fejfájással foglalkozó szakemberek arról, hogy a reklámok, az influenszerek vagy önjelölt szakemberektől származó tanácsok mentén gyógyítják magukat a betegek” – jegyezte meg, kiemelve, hogy a jelenség okán a Magyar Fejfájástársaság egy részletes anyagot tett közzé a weboldalán arról, mire érdemes odafigyelni fejfájás esetén, vagy mikor kell mindenképp szakemberhez fordulni.

A kutatások alapján a magyarok egészségértése nem nőtt az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele az egészséggel kapcsolatos információkhoz nem tud hozzáférni, nem tudja magára vonatkoztatva megérteni, és alkalmazni. 

Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy a lakosság jellemzően nem tartja be az orvos által előírt gyógyszerek szedését, még a krónikus betegségben szenvedők sem, ahol különösen fontos a rendszeresség és a szabálykövetés.

„Nagyon alacsony a szabálykövetés mértéke, mindössze a betegek harminc–ötven százaléka az, aki az orvos által előírtakat betartja. A betegek egy része már a patikáig sem jut el és nem váltja ki a recepteket, de aki kiváltja, az is egy-két napig szedi csupán, mert fél a mellékhatásoktól, hallott, olvasott valamit, vagy csak jobban érzi magát, és már nem érzi szükségesnek” – tájékoztatott Major János.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)