„Noha a statisztikák szerint Magyarországon csökkent a kórházi orvosokba vetett bizalom, a jelenségre mégsem lehet azt mondani, hogy fekete vagy fehér” – fogalmazott Major János, aki szerint az orvosok megítélése rengeteg olyan tényezőtől függ, amelyek tőlük függetlenek, mégis sok esetben rajtuk csattan az ítélet.
Szimpátiára alapozzuk a bizalmunkat
A Bethesda Gyermekkórház orvos igazgatója szerint vannak az egészségügyben – mondhatni – tipikus területek, ahol az orvos-beteg bizalom sokkal sérülékenyebb, mint máshol.
„ A mindennapokban fájdalomkezeléssel foglalkozom, amely során azt látom, hogy a hozzánk érkező gyermekek már régóta fájdalommal élnek, és hiába jártak már számos szakorvosnál, nem vették komolyan a panaszát, legyintettek, hogy ez csupán pszichés fájdalom, nincs is semmilyen probléma, emiatt azonban elvész a bizalom a gyermekben, és persze a szüleiben is” – példázta.
Major János ugyanakkor megjegyzi, az orvosok iránti bizalom csökkenése nem minden területet érint.
„Azoknak az orvosoknak, például a háziorvosoknak, akik mindennapos kapcsolatban vannak a betegeikkel, teljesen más a megítélése, mint azoknak a szakembereknek, akikkel adott esetben ritkán találkoznak a páciensek. Egy szakellátás vagy egy egynapos sebészeti beavatkozás során sokkal hektikusabb az orvos-beteg kapcsolat, mint egy háziorvos esetében” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy bár erre nincs jelenleg semmilyen hivatalos kutatás, annyi bizonyos, hogy a lakosság megítélése még mindig a legtöbb esetben azon áll, milyennek találta az orvos személyiségét, kommunikációs stílusát, és milyen érzésekkel távozott végül a beteg.
A szakorvos szerint az orvos-beteg kapcsolat ott a legerősebb, ahol valamilyen krónikus betegség, akár egy daganatos betegség kapcsán a páciens rendszeresen konzultál az orvosával, kialakul egy kötődés az orvos és az intézmény iránt is.
„Összességében tehát elmondható, hogy csökkent ugyan a bizalom az orvosok iránt az elmúlt tíz évben, de egyedi esetekben, bizonyos ellátások esetén viszont az orvos-beteg kapcsolat minősége nagyon jó” – húzta alá.
Önsorsrontás
Arra a kérdésre, hogy a gyógyítókba vetett bizalmunk csökkenése mögött mi állhat, a szakorvos úgy vélte, az elsődleges oka a túlzott információ áramlás lehet. Amíg néhány évtizede az orvosnál volt minden információ, ma már mindennek utána tudunk nézni. Ez azonban veszélyes, mert nem minden elérhető információ hitelesített, az interneten az egészségüggyel kapcsolatos információk kilencven százaléka nem megfelelő és szinte minden Google-keresés valamilyen súlyos állapotot, daganatos betegséget sugall. Éppen ezért érdemes olyan honlapokat választani, amelyeket egészségügy tanúsító szervezetek már validáltak.
A szakember arra is kitért, régebben főleg a fiatalabb korosztály kérte az internet segítségét a tüneteinek a diagnosztizálásához, mára viszont már az idősebb, nyugdíjas korosztály jelentős hányada is előbb az interneten tájékozódik, mielőtt elmegy az orvoshoz.
„Ebből adódóan az orvosoknak tudomásul kell venni, hogy a hozzájuk érkező beteg már egy konkrét véleménnyel, egy lehetséges kórképpel érkezik. Ezt nem mindig kezeli jól az orvostársadalom, sokszor bosszúságot vált ki, hogy a beteg már jön egy diagnózissal, de én inkább úgy tekintek erre, hogy ez az egészségtudatosság alapja is lehet, hiszen az illetőt érdekli, mi lehet a baja, rákeresett, de végül orvoshoz fordult segítségért” – véleményezte.
Nem vagyunk szabálykövetők?
„Fontosnak tartom, hogy az egészségügyi dolgozók belássák, írhatunk könyveket, publikálhatunk szaklapokban, de ha valóban célt akarunk érni, tudomásul kell venni, hogy az információ áttolódott a digitális világba, így nekünk, orvosoknak is jelen kell lenni ezen a területen. Nincs mese, nekünk is videókat kell készíteni, hogy csökkenjen az orvos és a beteg közötti információs aszimmetria” – vélte.
A doktor egyben figyelmeztet, még a hiteles tartalmak sem feltétlenül „hasznosak” a betegeknek, a betegutak ugyanis egyediek, a túlinformálás sok esetben csak szorongást okoz. Sokan pedig az interneten, közösségi média által felkapott egészségügyi tartalmak mentén „kúrálják ki” magukat.
„Rendszeresen számolnak be fejfájással foglalkozó szakemberek arról, hogy a reklámok, az influenszerek vagy önjelölt szakemberektől származó tanácsok mentén gyógyítják magukat a betegek” – jegyezte meg, kiemelve, hogy a jelenség okán a Magyar Fejfájástársaság egy részletes anyagot tett közzé a weboldalán arról, mire érdemes odafigyelni fejfájás esetén, vagy mikor kell mindenképp szakemberhez fordulni.
A kutatások alapján a magyarok egészségértése nem nőtt az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele az egészséggel kapcsolatos információkhoz nem tud hozzáférni, nem tudja magára vonatkoztatva megérteni, és alkalmazni.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy a lakosság jellemzően nem tartja be az orvos által előírt gyógyszerek szedését, még a krónikus betegségben szenvedők sem, ahol különösen fontos a rendszeresség és a szabálykövetés.
„Nagyon alacsony a szabálykövetés mértéke, mindössze a betegek harminc–ötven százaléka az, aki az orvos által előírtakat betartja. A betegek egy része már a patikáig sem jut el és nem váltja ki a recepteket, de aki kiváltja, az is egy-két napig szedi csupán, mert fél a mellékhatásoktól, hallott, olvasott valamit, vagy csak jobban érzi magát, és már nem érzi szükségesnek” – tájékoztatott Major János.
