Visszásságokat talált az ÁSZ az ÁPV Rt. működésében

Több társaság, például a Malév Rt., a Szövetkezeti Üzletrész-hasznosító Kft., a Magyar Villamos Művek csoport jelentős veszteséget halmozott fel, amely részben kormányzati intézkedésekre vezethető vissza – állapította meg az Állami Számvevőszék az ÁPV Rt. tavalyi gazdálkodását ellenőrző jelentésében. A privatizáció során több esetben elfogadták az alacsony árajánlatot, s kritikával illethető a Postabank eladása is.

Megfelelően számolt be saját vagyonának alakulásáról az ÁPV Rt., viszont annak értékét „sajátosan” határozta meg – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. A jelentés szerint bár a hozzárendelt vagyon nyilvántartásával és gazdálkodásával kapcsolatos könyvvezetés és beszámolási rendszer megfelel a számviteli politikában előírtaknak, eltér a számviteli törvény általános szabályaitól. A számvevők úgy látják, az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos könyvvezetése és beszámolási rendszere a vállalkozási és az államháztartási szervek számvitelének sajátos ötvözete.

A számvevők felhívták a figyelmet arra is, hogy a kisebbségi tulajdonú részesedések értékesítése öt társaságot érintett, amelyek közül a szerződési ár négy társaságnál nem haladta meg a saját tőke értékét. A profiltisztítás érdekében az ÁPV Rt. több esetben is elfogadta az alacsony árajánlatot. Az éves költségvetési törvény tervszámait az ÁPV Rt. ugyan beépítette az üzleti tervébe, de az időközi politikai döntések következtében azok teljes megvalósítása nem minden esetben tartozott a hatáskörébe.
Az ÁSZ kiemelte: az egyedi vizsgálatra bevont tranzakciók a Postabank Rt., a Földhitel és Jelzálogbank Rt., a Konzumbank Rt., a Forrás Rt. és a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. társaságokra terjedt ki. A Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. értékesítése során a szigeten lévő római kori Hadrianus- palota műemlék romjait nem vették állami tulajdonba, amit pedig törvény ír elő.

A Forrás Rt. privatizációjának ellenőrzése kiterjedt az apportált társasági részesedésekre is. Az ÁSZ szerint a privatizációs tranzakciók előtt a külső szakértőkkel végeztetett vagyonértékelések szakszerűségét és piaci értékítéletét megkérdőjelezi, hogy egyes esetekben a felértékelésben meghatározott öszszeg közel feléért, más esetben pedig duplájáért sikerült eladni a meghirdetett vagyonrészt.

Az ÁSZ azt is fölrója, hogy az év legsikeresebb értékesítéseként szereplő Postabank Rt. privatizációs szakértőjének – aki egyben az értékesítési ár meghatározására is javaslatot tett – feladata volt vevőjelölt állítása is. E kettős szerepkörből következően megkérdőjelezhető a sikerdíj megállapítása és kifizetése az értékesítés bevétele alapján. A privatizációs tranzakciók közül a Postabank Rt. elszámolása bonyolult és nehezen áttekinthető. A kormány ugyanis előírta, hogy 2003-ban végre kell hajtani a Postabank privatizációját. Így a tranzakció eredménye már 2003-ban megjelent az ÁPV Rt. pénzforgalmi elszámolásában, miközben a bevételek és kiadások kompenzációs technikával való elszámolása a Magyar Posta Rt. és az ÁPV Rt. között csak 2004-ben valósulhatott meg. Az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy fontolja meg kormányrendelet megalkotását az ÁPV Rt. jelenlegi beszámolórendszerének egységes szabályozására. A pénzügyminiszternek pedig azt, hogy követelje meg az ÁPV Rt.-től a privatizációs tranzakciók járulékos költségeinek vizsgálatát.

Hunyor Erna