A konzervatív német napilap, a Welt am Sonntag vasárnapi kiadása Hazugságok az amerikai választási kampányok idején címmel közöl összeállítást az elnökök és elnökjelöltek legismertebb lódításaiból.
Amikor egy október eleji televíziós vitában John Edwards alelnök-jelölt Dick Cheney szemére vetette, hogy félrevezette a közvéleményt, hiszen még akkor is a szeptember 11-i merénylők és Szaddam Husszein kapcsolatáról beszélt, amikor már régen nyilvánvaló volt, hogy ezek az információk hamisak. Cheney mély lélegzetet vett, és a számos, könnyen előkereshető interjú ellenére letagadta az egészet.
Ben Bradlee szerint – aki ismertségét a Watergate-botrány feltárásában játszott szerepének köszönheti; 1968 és 1991 között a Washington Post főszerkesztője volt – a hazugság mindig szerepet játszott az elnökségért folytatott vitában. „Azonban még sohasem hazudtak olyan természetességgel, mint ma és ezeket még sohasem vette olyan egyszerűen tudomásul a média és a közvélemény”.
Bradlee hazugságok alatt nem a Lewinski-ügyhöz hasonló esetekre célzott, hanem az olyan világtörténelmi jelentőségű lódításokra, mint például az állítólagos Tonkin-öbölben lezajlott provokáció. A soha meg nem történt támadás – amelyben állítólag észak-vietnami torpedónaszádok támadtak meg 1964-ben egy amerikai rombolót – szolgált Johnson elnök számára ürügyül amerikai csapatok vietnami bevetésére.
Az ilyen „jelentős hazugságok komoly következményekkel járnak az adott politikus számára, éppen úgy, mint pártjának, de az egész országnak is” – állítja a történész Eric Alterman, akinek most szeptemberben jelent meg Amikor az elnökök hazudnak című könyve az Egyesült Államokban.
Miként a New York Times is megállapítja, a Bush-kormányzat saját világpolitikai küldetésébe vetett hite időközben egy önmagáért való értékké vált. Politikájuk mércéje immár – így a kritikusok vádja – nem a tények, vagy a józan ész, hanem kizárólag a cél, hogy a világot megszabadítsák a terrortól. Így magyarázható, miért nem vesznek tudomást Irakban az áldozatok növekvő számáról, s az is, hogy képtelenek elfogadni, hogy nem találtak tömegpusztító fegyvereket.
„A kormány létrehozza saját valóságát, és e törekvésében számíthat az időközben teljesen megosztott társadalom felére” – érvel Alterman. Bradlee szerint ebben az újságírók is felelősek, mivel túl gyakran mulasztották el – főként szeptember 11-e után –, hogy kritikus kérdéseket tegyenek fel a kormánynak.
Megkérdőjelezhető a választások tisztasága?
A Der Spiegel baloldali hírmagazin Választók tízezrei többszörösen is regisztráltatták magukat címmel tudósít az amerikai elnökválasztás tisztaságát megkérdőjelező újabb hírrel. Mint annak a floridai Orlando Sentinel című lap utánajárt, közel 68 ezer választó két szövetségi államban azonos névvel és születési időponttal is szerepel a választói jegyzékében.
A lap munkatársai összevetették a floridai, georgiai és észak-carolinai választói névjegyzéket és 68 ezer floridai választó a két fenti állam valamelyikében is regisztráltatta magát. A lap nyomozása szerint ezzel a „trükkel” már 1650-en a 2000-es és 2002-es képviselőházi választások alkalmával is éltek. Érdemes az emlékezetbe idézni, hogy négy éve, alig 537 floridai voks döntött az amerikai elnök személyéről.
A többszörös regisztráció illegális, de a lap szerint minimális kockázatokkal jár, hiszen a választói listákat csak igen ritkán hasonlítják össze. Bár a szakértők régóta ismerik a problémát még- sem történik semmi ebben az ügyben.
Kitüntették Markus Schafert, a Mercedes-Benz AG igazgatótanácsának tagját















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!