Több százezer pajzsmirigybetegségért felelős a katasztrófa

Ma van a világ egyik legmegrázóbb eseményének, a csernobili katasztrófának a 40. évfordulója. Az emberiség legsúlyosabb nukleáris balesete következtében nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, a szennyezett területről több százezer embert kellett kitelepíteni. A baleset közvetlen módon a hivatalos adatok szerint 31 emberéletet követelt, a katasztrófa nyomán fellépett betegségek áldozatainak száma 4–16 ezerre tehető, a sugárhatás mintegy háromszázezer megbetegedést okozott, a pontos adatokról máig vita folyik.

1987. Csernobil Fotó: AFP/TASS

A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, a felelősöket tíz év börtönre ítélték. A szovjet vezetés a Mihail Gorbacsov pártfőtitkár által meghirdetett glasznoszty (nyitottság) politikájával szembe menve próbálta titkolni a katasztrófát. Jóllehet Svédországban már a robbanás napján radioaktív felhőket észleltek a Szovjetunió irányából, az első hivatalos jelentéseket csak két nap múlva adták ki, a sajtó pedig csak a május elsejei ünnepségek után számolt be a szerencsétlenségről, az atomerőmű tervezési hibáit államtitokká nyilvánították. A szennyezés a Szovjetunión kívül két tucat európai országot sújtott, 45 260 négyzetkilométernyi terület fertőződött cézium–137 izotóppal. 

Fotó: AFP

Magyarországot két hullámban érte a szennyezés: az első Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián át érkezett április 29-én, és zömmel az északi, északnyugati területeken mosódott ki. A második hullám Románián és Jugoszlávián keresztül május 7-én érkezett, s a másnapi esők mosták a talajba, de a terhelés messze alatta maradt az Alpokban és Dél-Németországban mért értékeknek. 

A sugárhatás mintegy háromszázezer megbetegedésért lehet felelős

Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa. Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil-fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott s a jövőben még százezret okoz majd. 

A reaktor dolgozóit és a katasztrófa elhárításában résztvevő munkások egy részét 1986. április 26-án erős külső gammasugárzás érte, ez a különböző becslések szerint2–20 Gy dózist okozott. Hatására huszonnyolcan négy hónapon belül meghaltak a kapott sugárterheléstől és égési sérülésektől. 2004-ig további tizenkilenc személy vesztette életét. 

Sok gyerek pajzsmirigye megbetegedett

A csernobili erőmű közelében fekvő Pripjaty város lakosainak stabil jódot tartalmazó tablettákat osztottak, ez csökkentette az őket érő pajzsmirigydózisokat. Viszont sok gondot okozott a baleset után a szennyezett füvet legelő tehenektől származó tej fogyasztása, ez volt az egyik fő oka a gyerekeknél tapasztalt magas pajzsmirigydózisoknak és annak, hogy később sajnos sok gyerek megbetegedett pajzsmirigyrákban. 

Magyarországon nem járult hozzá a sugárszennyezés a rákos megbetegedésekhez, hazánkban nem emelkedett meg a pajzsmirigyrákos esetek száma a katasztrófa után.

Szarkofág védi a maradványokat

Az erőmű épségben maradt három blokkját, és valamennyi hasonló típusú szovjet reaktort leállították; az első és a második blokkot később újraindították, a felrobbant negyedik fölé védőobjektumot, úgynevezett szarkofágot építettek. A Szovjetunió felbomlása után erős nemzetközi nyomás nehezedett Ukrajnára a csernobili erőmű végleges bezárása érdekében, Kijev erről 1995-ben állapodott meg az Európai Unióval, az utolsó blokkot 2000. december 15-én állították le végleg. A korábban megépített szarkofágra 2016-ban kétmilliárd eurós költséggel egy annál modernebb, 257 méter széles, 108 méter magas, 31 tonnánál is nehezebb védőburkot helyeztek, amelynek élettartamát száz évre tervezik, a régebbi burkolatot 2019-re lebontották. Még ugyanebben az évben engedélyezték, hogy a biztonsági előírásokat betartva turisták látogathassanak a tiltott zónába, és csak 2019-ben százezren éltek a lehetőséggel. koronavírus-világjárvány idején, 2020-ban, erdőtűz ütött ki a védett zónában, s bár a kritikus objektumokat nem érték el a lángok, a turisztikai látványosságok csaknem harminc százaléka megsemmisült. 

A csernobili robbanás az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete, amely a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán, azóta csak a 2011-es fukusimai atombalesetet minősítették hetes fokozatúnak. Ez a két szerencsétlenség jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy több ország, így például Olaszország, Németország, Litvánia és Kazahsztán valamennyi atomerőművét leállította.