Tucatnyi daganattípussal hozható összefüggésbe ez a betegség

A túlsúly növeli az olyan egészségügyi problémák kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák. Hazánkban a lakosság negyede elhízott, világszinten pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint egymilliárd ember él elhízással, és az előfordulási gyakoriság szinte minden országban növekszik.

Az elhízás a modern élet egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája Fotó: Stock Adobe

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A statisztika lesújtó: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízott. A legjelentősebb hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az elhízás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint kétszázféle szövődménnyel hozható összefüggésbe a szív- és érrendszeri megbetegedésektől kezdve 13 daganattípus kialakulásáig – írta a semmelweis.hu.

Világszerte óriási probléma az elhízás 

A túlsúly a túlzott zsírlerakódás állapota. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2022-ben 2,5 milliárd felnőtt (18 éves és idősebb) volt túlsúlyos. Közülük több mint 890 millió elhízott is volt. A 18 éves és idősebb felnőttek 43 százaléka túlsúlyos volt a két évvel ezelőtti adatok alapján és 16 százalékuk elhízott is volt.

A WHO az elhízást krónikus, visszatérő betegségként osztályozza, amely a genetika, a neurobiológia, az étkezési szokások, az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés, a piaci erők és a tágabb környezet komplex kölcsönhatásaiból ered. Az elmúlt évtizedekben az elhízás világszerte elterjedt, mivel az országok nagyobb élelmezésbiztonságot, társadalmi-gazdasági fejlődést, valamint az étrend, a fizikai aktivitás, valamint a társadalmi és egyéni viselkedés változásait tapasztalták a globalizáció és az iparosodott élelmiszerrendszerek hatására. Ezek az erők egyre inkább elhízást elősegítő környezetet teremtettek, hozzájárulva ahhoz, ami mára globális közegészségügyi válsággá vált, egymilliárd ember él elhízással, és az előfordulási gyakoriság szinte minden országban növekszik.

A túlsúly vagy elhízás diagnózisát a testsúly és a magasság mérésével, valamint a testtömegindex (BMI) kiszámításával állítják fel: testsúly (kg)/magasság² (m²). A testtömegindex a zsírtartalom helyettesítő markere, és további mérések, például a derékbőség, segíthetnek az elhízás diagnózisában. Az elhízás meghatározására szolgáló BMI-kategóriák életkor és nem szerint változnak. Felnőttek esetében, akiknek a BMI-je nagyobb vagy egyenlő 25-tel, túlsúlyosnak számítanak, akiké pedig 30 felett van, elhízottnak minősülnek. 

Húszból egy rákos megbetegedést az elhízás okoz

A túlsúly és az elhízás a második leggyakoribb rákbetegség az Egyesült Királyságban is, minden 20 rákos megbetegedésből több mint egyet ez okoz. Ha valaki túlsúlyos, nagyobb valószínűséggel betegszik meg daganatos betegségben, mint ha egészséges a testsúlya – írja a cancerresearchuk.org.

A túlsúly nem jelenti azt, hogy biztosan megbetegszik valaki daganatos betegségben, de a kockázat annál nagyobb, minél nagyobb a túlsúlya valakinek, és minél tovább áll fenn az elhízás állapota. Az egészséges testsúly fenntartása 13 különböző ráktípus kockázatát csökkenti, de a szívbetegségek, a stroke és az ízületi fájdalmak kockázata is kisebb, ha valaki nem hízik el.

Hogyan okozhat rákot a túlsúly és az elhízás?

A testben lévő felesleges zsír sajnos aktív, és jeleket küld a test többi részéhez. Ezek a jelek arra utasíthatják a testünk sejtjeit, hogy gyakrabban osztódjanak, ami rákhoz vezethet – írja a cancerresearchuk.org. A zsírsejtek által kibocsátott jelek befolyásolhatják a növekedési hormonokat: a túl sok testzsír a növekedési hormonok szintjének emelkedését okozhatja, ami arra készteti a sejteket, hogy gyakrabban osztódjanak. Ez növeli a rákos sejtek kialakulásának kockázatát.

Gyulladás is felléphet, az immunsejtek a test olyan területeire jutnak el, ahol sok zsírsejt található. Ez gyulladáshoz vezethet, ami a sejtek gyorsabb osztódását okozza. Idővel ez pedig sajnos növelheti a rák kockázatát.

A menopauza beállta is hozzájárulhat az elhízáshoz, a változókor után a zsírsejtek ösztrogén hormont termelnek, ami a mell és a méh sejtjeinek gyakoribb osztódását okozhatja, és ez növelheti a rák kialakulásának kockázatát.

Egyelőre ezeket az összefüggéseket állapították meg a tudósok,  de a kutatások folyamatosan újabb és újabb bizonyítékokat szolgáltatnak. 

A túlsúly és az elhízás tehát 13 különböző típusú rákot okozhat:

• Mell- és bélrák (a két leggyakoribb ráktípus)
• Hasnyálmirigy-, nyelőcső- és epehólyagrák (a három legnehezebben kezelhető ráktípus)
• Méh és petefészek
• Vese, máj és felső gyomor
• Mielóma (egyfajta vérrák)
• Meningióma (egy agydaganat-típus)
• Pajzsmirigy

A sikeres fogyás kulcsa az orvosi ellátás és az ítélkezésmentes, támogató társadalmi hozzáállás együttese

Fontos kihangsúlyozni, hogy az elhízás betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre – olvasható a semmelweis.hu oldalon. A társadalom jelentős része ugyanis gyakran még mindig lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, miközben a túlsúlyuk ellen küzdőket vagy az orvosi segítséggel fogyókat éppúgy elítéli.

Az elhízással élők számára a stigmatizáció nemcsak társadalmi teher, hanem az egyik legfőbb akadálya az időben megkezdett orvosi ellátásnak. Minél később indul el a kezelés, annál nagyobb a súlyos, akár életet is veszélyeztető szövődmények kockázata, csökkentve a beteg várható élettartamát. Az elhízás kezelése ma már bizonyítottan komplex, hosszú távú és személyre szabott megközelítést igényel: a korszerű ellátás az életmód- és viselkedésterápiát, szükség esetén a gyógyszeres kezelést és a sebészeti beavatkozásokat is integrálja.  A siker kulcsa azonban nem csupán az orvosi eszköztárban rejlik, hanem az ítélkezésmentes, támogató és empatikus ellátásban is.