Az amerikai választási rendszer

Az amerikai választópolgárok nem közvetlenül az elnökre adják le szavazatukat, hanem úgynevezett elektorokat választanak, akik aztán megválasztják az elnököt.

Minden szövetségi állam meghatározott számú elektort küld az elektorok testületébe. Ezt a számot úgy határozzák meg, hogy minden állam annyi helyet kap az elektori testületben, amennyi szenátorai és képviselői számának összege. A kétkamarás amerikai törvényhozás alsó házában, a képviselőházban az államok lakosaik számával arányos képviselői hellyel rendelkeznek. A nagyobb államok több, a kisebbek kevesebb képviselőt küldenek. A felsőházba, a szenátusba azonban minden állam ugyanannyi, pontosan két szenátort küld.

A szavazópolgár a novemberi választásokon lényegében pártlistára szavaz. Minden jelölt mögött álló politikai párt ugyanis lead egy névjegyzéket, amin annyi elektorjelölt szerepel, amennyit az adott szövetségi állam küldhet az elnökválasztó testületbe. A választópolgár voksát logikusan az általa elnöknek kívánt jelölt pártjának listájára adja.

A listás szavazás után két állam kivételével a „győztes mindent visz” elv alapján arról a listáról töltik be az állam összes elektori helyét, amelyik listára a legtöbb szavazatot adták le. (Tehát nem érvényesül az arányosság elve. Amelyik jelölt akár csak egy szavazattal vagy 1 százalékkal is többet kap, csak annak az elektorai kerülnek az elnökválasztó testületbe.)

Egy adott napon aztán minden elektor leadja szavazatát valamelyik jelöltre. 25 állam kötelezővé teszi, hagy arra voksoljanak, akinek a listáján szerepeltek. A többi állam azonban lehetőséget ad az eltérésre, de az „áruló” elektor olyan ritka az Államok történetében, mint a fehér holló – és még sosem döntötte el „pálfordulás” a választások kimenetelét. Amelyik jelölt legalább ötven százalék, plusz egy szavazatot kap, az lesz az elnök. Ha nincs ilyen, akkor a Képviselőház választja meg az első három helyen végzett jelöltből az elnököt (ilyenkor minden államnak egy szavazata van, függetlenül képviselőinek számától).

A választási rendszer következtében elképzelhető, hogy valamelyik jelöltet több választópolgár támogatja, mégsem őt választja meg a fentebbiek alapján kiválasztott elektori testület. Ennek oka, hogy az arányosság elve nincs beépítve a rendszerbe.
(Forrás: fec.gov)