Gyurcsány cigányútra ment

Egyelőre nem készült felmérés arról, hogy hányan értették Gyurcsány a Parlamentben elmondott cigány nyelvű mondatát, de biztosan több egyetemista örült annak, hogy végre hasznát veszi a diplomához megszerzett lovári nyelvvizsgájának. Hacsak nem egy hamisítótól vette.

Zhanav ke jekh Ungriko them si: le romengo thaj gazhengo them – szögezte le parlamenti expozéjában Gyurcsány Ferenc, akkor még miniszterelnök-jelölt, hogy legalább legyen valami konkrétum a kormányprogramban. A lováriul előadott mondat körülbelül annyit tesz: “Egy Magyarország van: cigányok és magyarok közös országa.” Nagyon szép gondolat, a magyarországi cigányságnak nyilván egy emberként könny szökött a szemébe, pontosabban szökött volna, amennyiben a romák megértik, miről is szónokol azon a furcsa hangzású, idegen nyelven a kormányfőjelölt. Csakhogy nem értették meg.

Teleki László, romaügyi államtitkár mindenesetre az elvárásoknak megfelelő mértékben hatódott meg a gesztus megfejtésekor, és miután kifejtette, hogy az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt a cigányság kvázi a paradicsomban érezheti magát, és ez egyre csak jobb lesz, szintén cigányul köszöntötte az egybegyűlteket. A magasztos pillanat nagyszerűségét azonban mérsékelte, hogy az államtitkár úr papírról olvasva kínlódta elő néhány szavas roma üzenetét, amolyan Medgyessy-féle útleágazódásos stílusban. Gyanítható tehát, hogy a magyarországi roma közösség túlnyomó többségéhez hasonlatosan Teleki László sem beszél cigányul.
De sebaj, a lényeg, hogy a kormánypárti sajtó mindjárt a kisebbségi ügyekben is szentté avathatta miniszterelnökét. Megyesi Gusztáv például mindjárt másnap sietett elmagyarázni a rasszista jobboldalnak, hogy „Gyurcsány Ferenc sejti, sőt a titkosszolgálatok révén már tuti információi is vannak arról, hogy a magyarországi romák, akik magyar iskolába jártak és magyar közértekben vásárolnak, értik és beszélik a magyar nyelvet, sőt a romát is, minthogy romák; tudom, hogy ez bonyolult, de hát ilyen az élet.”

Megyesi Gusztáv azonban még csak nem is sejti, mennyire bonyolult a helyzet, nekem például – titkosszolgálati információk hiányában – a Gyurcsány–Teleki kettős produkciójáról azon este ötlött eszembe, amikor az észak-borsodi szülővároskámban turnézó népszerű fővárosi roma együttes énekese cigányul szólt a zömében cigányokból álló közönségéhez, mire néhány mondat után valaki bekiabált a hátsó sorból, hogy „Magyarul, mert nem értjük!”. De hagyjuk az emlékeket, meg a jogos, és jogtalan érzelmeket, s a tények tükrében vizsgáljuk meg, valójában hány emberhez intézte roma szózatát a szocialista kormányfő.

Az első cigányok a XIII. században a Szentföldre keresztes hadjáratot vezető Jeruzsálemi II. Andrással érkeztek Magyarországra a Közel-Keletről. Nagyobb tömegű bevándorlásukról viszont csak a XV. századtól beszélhetünk, ekkor a törökök balkáni hódítása miatt indult migrációs hullám Magyarországon keresztül nyugat felé. A menekülő romák egy része végül itt telepedett le. Meglehetősen jól sikerült a beilleszkedésük: mind békeidőben, de kiváltképpen a török háborúk idején nagy szükség volt a szaktudásukra. Elismert fegyver-, szeg- és patkókovácsként dolgoztak a magyar seregek mellett, s ők voltak az első profi kémek, hiszen vándorló életmódjuknak köszönhetően hozták-vitték az információkat. Az első hullámban érkezett romáktól származik a mai magyar cigányság 65 százaléka. A magyar cigányok csoportja a kárpáti cigányt beszélte, de az évszázadok során elveszítette nyelvét. Közülük kerültek ki a zenész vagy muzsikus cigányok, amely réteg a reformkor óta a legelitebb társaságnak számít a romák között.

A magyarországi cigányság második hulláma a XVIII. században érkezett Románia felől. Ezek az oláh cigányok a mai napig beszélik a cigány nyelvet, s ők lettek a kereskedők – lovárik (amely szó a közhiedelemmel ellentétben nem a lóból, hanem a lóvéból, a pénzzel való foglalkozásból származik), de a leglenézettebb késes-köszörűsök is. Harmadik hullámban érkeztek a beások: ők szintén Romániából indultak, s mind a mai napig a korabeli román nyelven szólnak egymás között.

Belátható, hogy a cigányságon belül szűk kisebbségben vannak azok, akik beszélnek cigányul. Sőt, a legutolsó felmérés szerint a magyarországi romák csupán tíz százaléka ismeri a cigány nyelvet, ám arra nincs adat, hogy ezen belül mekkora a lovárit, avagy a beást tudók aránya. Azt azonban nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy ha valaki manapság a magyar cigányságot akarja megszólítani – ha tetszik, ha nem -, leghasznosabb, ha ezt magyarul teszi.

Egyébként mifelénk, Sátoraljaújhelyen volt a zenész romáknak egy mondása, egymást heccelték vele a muzsikusok, amúgy szeretetből. Így szólt: cigány beszéd – pipafüst. A fene se gondolta volna, hogy egyszer majd épp a szociálliberális kormányprogram kapcsán válik igazzá.