Der Standard (derstandard.at)
A baloldali osztrák napilapban Paul Lendvai A pénz hatalma címen elmélkedik az amerikai elnökválasztás kapcsán a hatalom és vagyon kapcsolatáról.
Az amerikai elnöki posztért folytatott küzdelem ismét előtérbe állítja a hatalom és a vagyon kölcsönhatását. Már Shakespeare is megírta, a pénz előtt minden ajtó nyitva áll. Bush és Kerry karrierje megerősíti, hogy néhány kivételtől eltekintve a csúcsra csak a legfelsőbb réteg gyermekei jutnak el. Azt, hogy az amerikai politikában az aktív és passzív korrumpálás, mint eddig is, most is komoly szerepet játszik, jól mutatják a Halliburton cég kétséget ébresztő elszámolási gyakorlatáról érkező tudósítások, melynek rendkívül eredményes főnöke évekig Cheney alelnök volt, aki most ismét a második helyen harcol Bush mögött.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választása után „az ellenzéki Fidesz propaganda újságja” (A szerző a Magyar Nemzetre gondolt – a szerk.) Gyurcsányt a „magyar Hodorkovszkijnak” nevezte. Ez az utalás a negyedik legnagyobb magán olajvállalat 2003. október 25-e óta letartóztatásban lévő főnökére azzal függ össze, hogy Gyurcsány, mint sikeres üzletember, átszámítva mintegy 15 millió eurós vagyont ellenőriz, mely őt a 60. leggazdagabb magyarországi emberré teszi.
Eltekintve attól, hogy ezzel messze az orosz oligarchák mögött helyezkedik el, nyugaton a Hodorkovszkij esetére nem mint bűnügyre tekintenek. Rajta azért statuálnak a szovjet idők óta ismeretlen, zárt eljárás során elrettentő példát, mert vagyonával többek között a sajtószabadságot, valamint kis liberális csoportokat támogatott.
Valóban példátlan eljárás, hogy Medgyessy Péter után – aki szintén nem éhezett – a szocialista párt bázisa a leggazdagabb politikust választotta. Gyurcsány a szociálliberális kormány legutolsó esélye, hogy túlélje a 2006-os választásokat.
A jövő zenéje, hogy vitathatatlan kisugárzásának köszönhetően, valamint vagyona ellenére sikerül-e Gyurcsánynak hiteles baloldali fordulatot megvalósítania.
Die Presse (dipresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Strasser menekülttábort kíván felállíttatni Ukrajnában című írásában mutatja be a bécsi belügyminiszter javaslatát.
Ernst Strasser osztrák belügyminiszter szombaton Brindisiben találkozik az EU kijelölt bel- és igazságügyi komiszárjával, az olasz Rocco Buttiglione-nal, akinél el kívánja érni az unión kívüli menekülttáborok felállítását.
Egyrészt Strasser támogatja német kollégájának, Otto Schilynek egy észak-afrikai tábor felállítására vonatkozó javaslatát, másrészt sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy egy hasonló táborra lenne szükség Csecsenföld közelében is. Az elképzelésről már egyeztetett a balti államokkal tartott szeptemberi találkozón. A tábor helyszíneként Ukrajnát tartaná alkalmasnak.
Az intézkedés célja, hogy megakadályozzák, hogy a válságövezetekből érkező menekültek az EU-ban (és Ausztriában) menedékjogot tudjanak kérni. „Vitán felül áll, hogy ott nem lesz mód a menekültügyi eljárás lebonyolítására” – nyilatkozta Strasser. Az ilyen tábor célja, hogy az embereket vízzel, élelmiszerrel ellássa, és orvosi kezelést nyújtson nekik. Amint a menekültek hazájában a helyzet lecsillapodott, ezek az emberek hazatérnek. Afganisztánban egy hasonló tábor kiválóan működik, a menekültek tömege a régióban maradt, és nem távozoztt Európába.
Arra a közbevetésre, hogy így lehetetlenné válik Európában menedékjogot kérelmezni, Strasser úgy vélte: A politika értelme nem az, hogy „mindenkinek menedékjogot adjon”, hanem azt lehetővé tenni, hogy az emberek saját szülőföldjükön építsék fel egzisztenciájukat. Srasser ezért fontosnak nevezte a közös uniós menedékjog rendszer kiépítését.
Strasser számára a menekültprobléma nemcsak a belügy feladata, hanem része az aktív külpolitikának is: „Ez nem oldható meg rendőrség és a menekültellátás eszközeivel” – nyilatkozta.
origo.hu
Fiatal fiú kirablását tervezte egy rendőr és a társa
