Haszon a paprikabotrányból?

A Kotányi osztrák fűszerkereskedő cég profitálni kíván a hazai paprika körül kirobbant botrányból – Az EU a Szovjetunió összeomlását követően egyre több birodalmi elemet használ a vele határos területeken – Magyarországon elnyomják a németeket?

2004. 10. 30. 8:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali liberális napilap Kotányi esélyeket lát Magyarországon címmel arról tudósít, hogy az ismert osztrák fűszerkereskedő cég profitálni kíván a hazai paprikabotrányból.

A Kotányi cég a paprikát – évente mintegy 1600 tonnát dolgoznak fel – Magyarországról importálja és az alapanyagot a wolkersdorfi malomban dolgozzák fel. A magyar élelmiszer botrányból a cég hasznot húzhat. – Erősen gondolkodunk azon, hogy ezzel nem nyílnak számunkra a magyar piacon lehetőségek – nyilatkozta a tulajdonos, Erwin Kotanyi. Már most is a Kotányi cég ellenőrzi 65 százalékban a magyar fűszerpiacot, ahova mindent exportál, csak éppen paprikát nem. Most, hogy a három legnagyobb magyar paprikaforgalmazó cég érintett a mérgezési botrányban, ez lehetőséget teremt a Kotányi számára a magyar paprikapiaci részesedésének kiépítésére.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilapban a politológus Herfried Münkler A birodalmi Európa című írásában elemzi az EU elmúlt tizenöt évének történetét. A szerző azt ajánlja, hogy ne csak mindig az amerikai impériumról beszéljünk, hanem szóljunk az EU-ban is meglévő birodalmi tendenciákról. Münkler szemében az EU a Szovjetunió összeomlását követően egyre több birodalmi elemet vett át. A valóságban az EU perifériáin, mint birodalmi szereplő lépett fel, amikor elvárta az emberi jogok betartását, a lépésenként történő demokratizációt a vele határos területeken, s végül gazdaságilag teljesen benyomult a tizenötökkel szomszédos régiókba. Ezek azok a klasszikus formák, ahogyan birodalmak viselkednek a környezetükben.

Trostberger Tagblatt (chiemgau-online.de)

A bajor napilap részletesen beszámol Dr. Norbert Spannenberger A magyarországi németek bizonytalan jövője című előadásáról. Az elfogult, a németek rettenetes elnyomásának tézisét az egész magyar történelmen végigvonultató előadásban a jelenre áttérve Spannenberger megállapította, hogy létezik ugyan két német nyelvű iskola, de hiányoznak az alkalmas tanárok. A németségük vállalása, összekapcsolódva az anyanyelv ismeretével egyre inkább apad, amit a közvéleménykutatások is igazolnak. Ezeket a közvéleménykutatásokat azonban eltérően lehet értelmezni. A magyar kormány – így Spannenberger – egy majdnem „lélegzetelállító múltfeltárást hajtott végre„ és kisebbségeinek kezelését, mint történelmi bűnt elismerte. A média is sokkal nyíltabban kezeli ezt a kérdést, mint Lengyelországban, vagy Csehországban teszi ezt. Azt a kérdést, hogy a magyarországi németek a túrizmust szolgáló folklóron túl, egyéb jövővel is rendelkeznek, az előadó nyitva hagyta.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Jordan Mejias rajzol lehangoló képet Bochum, Michigan című írásában a saját feleslegessége ellen harcoló Detroitról. A zsugorodó város időközben három játékkaszinóval rendelkezik, ezek adói nélkül a település rég tönkrement volna. A rekordgyanús adókedvezmények ellenére a vállalkozások továbbra sem kívánnak kábítószeresektől és korrupciótól szétzilált közösségbe befektetni, ahol sokan csak a nevük alapján hallottak az iskolákról. A lakosság alig fele képes írni és olvasni. A város polgárainak nyolcvan százaléka fekete.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Evi Simeoni Testnedvek cseréje címmel részletesen foglalkozik a doppingoló sportolók trükkjeivel. Az írásban kiemelt helyet kap annak taglalása miként tartotta vissza Fazekas Róbert a vizeletét.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilapban Heinrich Wefing A nagy patt címmel mutatja be Új Mexikót és az ott kampányoló politikusokat. A hatalmas, ritkán lakott, az Egyesül Államok délnyugati vidékén elhelyezkedő állam szegény, az átlagjövedelem jóval az országos átlag alatt, míg a munkanélküliségi ráta jóval afölött található. A Mexikóból érkező illegális bevándorlók két dollárért is dolgoznak óránként, s a bennszülöttek, akik nem találnak jobb munkát, már ötért is kénytelenek ugyanezt tenni. Hiányzik az ipar, nincsenek ásványi kincsek, csak a turizmus. Az állam szinte kizárólag a washingtoni szubvenciókból él. A betegbiztosítás sokaknak megfizethetetlen luxusnak számít, az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók száma a lakosság negyven százalékát kitevő spanyol ajkúak körében folyamatosan emelkedik. Akinek Albuquerque-ben, Új Mexikó fővárosában új autója van, már jómódúnak számít.

Kontraste (ar.de)

A közszolgálati televízió magazin műsorában A profit megelőzi a biztonságot – az áramszolgáltatók üzletpolitikája címmel tudósított a romló ellátásbiztonság veszélyéről és a fenyegető áramkimaradásokról. A 2003-as nagy New York-i áramszünet idején a németországi konszernek igyekeztek mindenkit megnyugtatni, az ilyen katasztrófák elképzelhetetlenek Európában és Németországban. Alig egy esztendővel később több, mint fél órán keresztül egész Luxemburg áram nélkül maradt. A nyugat-európai hercegséget a német RWE látja el elektromossággal, s az egyik távvezeték egy rövidzárlat miatt felmondta a szolgálatot. Amikor más vezetékekkel próbálták pótolni a kieső szakaszt, egy láncreakció indult el. A Luxemburggal határos Rajnavidék-Pfalz tartományban is közel félmillióan maradtak áram nélkül. A következmény közlekedési káosz és a gazdaság teljes lebénulása.

Mindez annak ellenére történt, hogy a fogyasztótól beszedett áramdíj 40 százalékát állítólag a hálózat fenntartására, biztonsági beruházásokra fordítják. Az utóbbi hat évben, már közel 10 milliárd eurónyi hiány tátong a felújítási és korszerűsítési rovatban. A luxemburgi és a Rajna-vidéki áramszünet esetében is több, mint harmincesztendős kapcsolók és biztosítékok mondták fel a szolgálatot.

Az Energia Felhasználók Szövetsége részéről megszólaltatott Aribert Peters szerint az áramdíjban beszedett pénzt korszerűsítések helyett az RWE döntően külföldi terjeszkedésre használta fel. Peters egyúttal utalt arra az összefonódásra, ami a szövetségi kormány által beterjesztett új energia törvények kidolgozói esetében állnak fenn. Hiszen a téma gazdájának számító gazdasági minisztériumban az egymást váltó államtitkárok, vagy a politikai tevékenységük előtt, vagy azt követően kiválóan fizető állásokat kaptak az RWE különféle leányvállalatainál. Így nem véletlen, ha az új törvénytervezet mentesíti a nagy szolgáltatókat egy esetleges áramkimaradás miatt keletkező károk megtérítésétől. Egyúttal Peters figyelmeztetett arra, hogy az elektromos vezetékrendszer természetes monopólium lévén a fogyasztó képtelen egy másik szolgáltatót választani, ha a jelenlegi tevékenységével elégedetlen.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.