A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Draskovics kifejtette: „védvonalakat” is beépítenek a büdzsébe. Ilyen például az a százmilliárd forintos tétel, amelyhez csak a gazdasági folyamatok megfelelő alakulása esetén lehet „hozzányúlni”.
A bruttó nemzeti jövedelem, a GDP négyszázalékos növekedésével számol 2005-ben a jövő évi költségvetés tervezete – mondta el Draskovics Tibor pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A GDP-hez viszonyított hiányt 4,5–4,7 százalékra tervezik 2005-ben. A bevételek folyó áron (tehát a tervezett 4,5 százalékos inflációt figyelembe nem véve) 5,5 százalékkal, a kiadások pedig 4,1 százalékkal növekednének. Az ideinél ugyanakkor jóval kisebb összegeket szánnak jövőre fejlesztésekre – jelentette ki Draskovics, aki hozzáfűzte: változik az autópálya-építések rendje is.
A már megkötött autópálya-fejlesztési szerződések érvényben maradnak, ám az M5-ös és az M6-os sztrádakivitelezés és szerződés pozitív tapasztalatai alapján a további autópálya-szakaszokat koncessziós szerződéssel fogják megvalósítani, tehát magánbefektetőkkel kívánják megépíttetni. Új elem, hogy egy úgynevezett egyensúlyi és növekedési tartalékot hoznak létre a 2005-ös költségvetésben – hangsúlyozta Draskovics.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erre a célra elkülönített százmilliárd forinthoz csak abban az esetben lehet majd hozzányúlni, ha a gazdasági folyamatok a tervek szerint alakulnak. Hogy ezt mikor és milyen módon döntik el, arról viszont a pénzügyminiszter nem adott további tájékoztatást. Jövőre kevesebbet kívánnak fordítani honvédelemre is – jelentette be Draskovics Tibor, akinek az ígérete szerint jövőre csökken majd az ország GDP-hez mért eladósodottsága is.
Kevesebbet költhetnek a költségvetési intézmények, ugyanakkor a pénzügyi tárca vezetője cáfolta, hogy központi létszámcsökkentés szerepelne a tervek között, az intézményeknek maguknak kell eldönteniük, hogyan gazdálkodnak a szűkösebb keretekkel. Megmarad viszont az elbocsátások fedezetére létrehozott központi alap; ebből kívánják például fedezni a MÁV reorganizációját is.
Draskovics Tibor elmondta: Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is részt vett a tegnapi kormányülésen. Járai kifejtette, hogy lát kockázatokat a 2005-ös büdzsével kapcsolatban, például a kamatkiadások és az áfa-bevételek alakulása terén. A pénzügyminiszter nem tagadta: ők is látnak kockázatokat, ezért építettek be bizonyos fékeket, védvonalakat a költségvetésbe. Ezek egyike az egyensúlyi és növekedési tartalék, a kötelezettségvállalások előzetes bejelentésének előírása, illetve a beruházások elkezdéséhez szükséges előzetes kormányengedély.
Kérdésre válaszolva kifejtette: a büdzsé számol az árfolyamnyereség-adóból (amelyet az SZDSZ eddig nem támogatott) befolyó bevételekre s a 250-300 milliárd forintos privatizációs bevételre. Ismeretes: a Fidesz a héten kezdeményezett egy népszavazást, amelyen a magánosítás leállításáról dönthetnének az állampolgárok. A 2005-ös költségvetés kapcsán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kitartott amellett: helyesen tették, hogy ügyvezető kormányként nem nyújtották be a törvényes határidőn belül, azaz szeptember 30-ig javaslatukat a parlamentnek.
Ugyanakkor megerősítette, ezt ma megteszik. Gyurcsány az igazságosabb közteherviselést, a gyermekes családok támogatását, az igazságosabb lakástámogatási rendszert és a munkahelyteremtést nevezte a 2005-ös költségvetés prioritásának.
A törvényes határidő után benyújtott költségvetés köszönő viszonyban sincs a kormányprogrammal – jelentette ki Halász János, a Fidesz frakciószóvivője. Kifejtette: a családtámogatási rendszer szinte minden eleme kisebb mértékben emelkedik jövőre, mint az infláció, vagyis reálértékben csökken. A legalacsonyabb jövedelműek helyzete nem javul, hiszen továbbra is a 18 százalékos adósávban maradnak, az átlagjövedelemből élők viszont elveszítik az adókedvezményeket – fűzte hozzá Halász.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
