Lesz-e bátorsága Gyurcsánynak megszorításokhoz?

Magyarország becsapja önmagát – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója. A konzervatív lap a súlyos teljesítménydeficitről és a döbbenetesen alacsony népgazdasági megtakarítási rátáról ír hazánk gazdasági állapotáról szóló elemzésében.

2004. 10. 06. 11:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) konzervatív lap korábbi budapesti tudósítója, Carola Kaps Magyarország becsapja önmagát címmel készített látleletet hazánk gazdasági állapotáról.

Kaps szerint Magyarországra nehéz idők várnak. A fiatal miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a kormányzásban tapasztalatlan, a társadalom reménytelenül megosztott és az ellenzék a minimális kooperációra sem hajlandó. Ennek ellenére éppen itt volt az ideje, hogy a kormányos leváltásával végre friss szelek fújjanak Budapesten. A lemondott miniszterelnök Medgyessy Péter nem jelentett áldást az ország számára. Az egykori pénzügyminiszter és bankár mindenkinek keserű csalódást okozott, aki azoknak a gazdaságpolitikai hibáknak a kijavítására számított, amit a jobboldali konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor követett el, amikor a jól működő gazdaságot veszélyes irányba mozdította el.

Ehelyett Medgyessy folytatta elődje populista politikáját. Ő is az elosztást és az adóssággyártást gyakorolta. A pénzpiacok elveszítették az ország gazdaságpolitikájába vetett bizalmukat, a befektetők hátat fordítottak Magyarországnak. A költségvetés hiánya és az állami elosztás majd 50 százalékos aránya végül arra késztette a kormányt, hogy egy középtávú takarékossági programmal álljon elő, amely tartalmazta az euró stratégiai módosítását és a várható csatlakozási időpont elhalasztását is.

Míg hat esztendeje egyetlen strukturális változtatás sem vette kezdetét az országban, addig Magyarország nem csak a piacgazdasági átalakulás versenyében addig birtokolt éllovas címét veszítette el. Eljátszotta azt a lehetőséget is, hogy kedvező gazdasági feltételek közepette, még az EU belépés előtt hajtsa végre az egészségügy, a szociális ellátás, és az oktatás költséges reformjait, a maastricht-i kritériumok veszélyeztetése nélkül – írja Kaps.

E háttér ismeretében az új miniszterelnöknek döntenie kell. A fiatal milliomos üzletembernek alig marad ideje, hogy a következő, 2006 nyarán sorra kerülő parlamenti választásokig elődei hibáit korrigálja. Melyik politikusnak van elég bátorsága, hogy röviddel a választások előtt reformokba kezdjen és szigorú pénzügypolitikát folytasson? Szavazatvadászatra ajándékokkal és nem fájdalmas megszorításokkal indulnak a politikusok.

Még ha Gyurcsány minden várakozás ellenére elég bátorsággal rendelkezne a távlatos reformok elindításához, akkor sem követné őt a lakosság, de még a szocialista párt sem.

Hiszen a legtöbb magyar szemében a világ most rendben van. A gazdaság négy százalékos növekedést mutat, a külföldi befektetők visszatértek, az export emelkedik, a munkanélküliség csökken, erőtől duzzad a forint, a pénzpiacok a miniszterelnöki lemondást és a deficit cél ismételt túllépését nyugodtan vették tudomásul. Miért lenne szükséges a nagyjavítás akkor, ha a motor zakatol.

Magyarország becsapja önmagát, figyelmeztetnek neves közgazdászok – mint az egykori jegybankelnök Surányi György, vagy a közgazdászprofesszor Inotai András – tekintettel a magas költségvetési hiányra, az ország súlyos teljesítménydeficitére és a döbbenetesen alacsony népgazdasági megtakarítási rátára. Rövidtávú gondolkodással nem lehet eredményeket elérni, egy racionális gazdaságpolitikának sokkal inkább azt a célt kell maga elé tűznie, hogy hosszú távon felgyorsítsa az eurózóna országaihoz történő hasonulást, valamint a régi EU-országokkal szembeni bevételi lyukat mielőbb bezárja.

A recept egyszerű: takarékoskodni, takarékoskodni, takarékoskodni. Ez nem csak a magánháztartásokra, melyek már ma is súlyosan eladósodottak, hanem főként az államra vonatkozik, melynek mohósága nem ismer határokat. S mely az elmúlt években további néhány százalékkal növelte a GDP-n belüli elosztási kvótáját. A jelenleg 49 százalékos kvóta esetén a gazdasági növekedés a közép és hosszútávon a lehetőségek alatt marad. Így a kívánt felzárkózás vagy elmarad, vagy csak akadozva halad előre, mint az Görögország, vagy Portugália esetében történt.

Hogy az új miniszterelnök osztja ezeket a félelmeket és ennek megfelelően kívánja a gazdaságpolitikai hangsúlyokat megadni, a kormányprogramból nem derül ki. Gyurcsány, aki magát új szociáldemokrataként definiálja, aki egy liberális, nagyobb saját felelősségre épülő társadalmat a szociális igazságossággal kívánja összekötni, már megtette első utalásait a gazdaságpolitikai elképzeléseire. Ez azonban még nem egy koherens, átgondolt gazdaságpolitikai program. A költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó hitvallása és a 2005-ös takarékosságra tett ígérete jól hangzik, ezzel szemben a tervezett adóemelései inkább a már megszokott megoldásokra utalnak.

Kevés szó esik arról, hogy minden magyarnak a jövőben többet kell félre tennie nyugdíjára és az orvosi ellátásra. Hiányzik a világos nyilatkozat, az államnak kell jó példával előljárnia, és lehetővé tennie a polgárainak a takarékosságot. Túl kevésszer hangzik el, hogy a gazdasági és adópolitikai érdekeltségi rendszert is meg kell változtatni. Csak akkor fogják az új miniszterelnököt nagy államférfiként ünnepelni, ha sikerül neki a magyarokból öntudatos polgárokat faragnia, akik saját jövőjüket a kezükbe veszik, és a piacgazdaság bizonytalanságaival képesek a mindent átfogó állami gondoskodás nélkül megbirkózni – fejezi be Kaps a neoliberális receptek felsorolását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.