Kijelentését megerősíti, hogy a napokban Brüsszelben, a magyar európai parlamenti képviselők fóruma számára tartott tájékoztatón közölték: Magyarország esélyes az Europol vezetőjének jelölésére. Ez a lehetőség egyfajta „kárpótlás”, ugyanis az unió Budapestnek ígérte meg a határőrizeti ügynökség székhelyét, de azt végül Varsó kapta meg.
Az uniós vezető tisztségviselő ugyanakkor elmondta: igen éles, de eredmény nélkül lezárult vita alakult ki a franciák, a németek és az olaszok között arról, hogy melyikük jelöltje legyen az uniós „főrendőr”. A hosszabb időn át tartó vita sokat ártott az unió imázsának és tekintélyének, ugyanis az Europolnak már hónapok óta csupán ügyvezető igazgatója van. Erre a helyzetre kívántak pontot tenni azzal, hogy Budapestet a jelölés lehetőségével kompenzálják az elveszett székhelyért.
Az uniós funkcionárius arra a kérdésre, tud-e arról, hogy Salgónak titkosszolgálati múltja van, határozott nemmel felelt, és hozzátette, „akkor a jelek szerint az imázsprobléma hatványozódik”. Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, hogy vajon Salgó László leváltásakor a neki beígért diplomáciai poszt az Europol igazgatóságát jelentette-e, vagy akkor ez a lehetőség még nem volt a kormány látókörében.
Az Europol az EU határokon átnyúló bűnüldöző szerve. Fő feladatai közé tartozik, hogy a tagországok rendőrségeinek segítséget nyújtson a veszélyes nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcukban. Az Europol 1994 januárjában kezdte meg működését a kábítószer elleni harccal, majd később további területeket rendeltek feladatkörébe. Mai, teljes körű tevékenységét 1999. július 1-je óta gyakorolja.
Kérdéses, hogy Salgó múltjának ismertté válása mennyiben befolyásolja majd az unió döntéshozóit. Egy azonban bizonyos: hazánk imázsa – amelyen nem javít sem a Brüsszel uniós központjában látható Európa imázsa kiállítás, sem Kovács László hevesen támadott biztosjelölti bemutatkozása – e fordulattól semmiképpen nem javul.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el