Bush és a bíróságok

Bush elkövetkező hivatali ciklusában összesen négy legfelsőbb bírósági bíró kinevezése kerülhet napirendre. S mint az elnök a győzelme utáni első sajtóértekezleten megjegyezte: „Ezen a választáson politikai tőkét gyűjtöttem és most szeretném ezt használni” – írja a Spiegel német magazin Janice Rogers Brown helyzetének apropóján.

Berliner Zeitung (BerlinOnline.de/berliner-zeitung)

A német főváros lapjának magazin rovata hosszú interjút közöl Kertész Imrével A diktatúra titka címmel a német könyvpiacon most megjelent detektívregénye apropóján.

Kertész elárulja, hogy miért érzi magát olyan jól Berlinben. „Feleségem amerikai állampolgár, és úgy találom, hogy Berlin a Budapesthez legközelebb fekvő New York. Szeretem liberális hagyományait, nyíltságát, a toleranciát, legalább is itt Charlottenburgban.” (Nyugat-Berlin előkelő, egyik legalacsonyabb külföldi arányt felmutató kerülete – K. L.)

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilapban A perifériából a centrumba című esszéjében Földényi F. László keresi a két világháború között magyar irodalom nemzetközi sikereinek okát.

A kortárs európai irodalommal összevetve ez az irodalom azért tűnik olyan különlegesnek, mert szerzői akkor vágyakoznak a polgári életforma után, amikor ez már leáldozóban volt. Thomas Buddenbrook rendkívül elcsodálkozna, hogy látná Márai harmincas évekbeli Kassáját, amint azt polgárság aranykoraként írja le. A magyar szerzők valamiféle nosztalgikus, konzervatív behatásúak – anélkül, hogy összességében konzervatív írók lettek volna.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Marc Pitzke A jog jobbratolódása címen mutatja be a legfelsőbb bíróság új tagjának kinevezése körüli washingtoni taktikázást.

Janice Rogers Brown az élő példa arra, hogy egy amerikai fekete is egészen magasra viheti. A jogásznő 1949-ben született egy farm bérlőjének lányaként a legmélyebben szegregált Alabamában. Ő volt az első bírónő, aki a Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának tagja lett és a tavalyi évben Bush őt jelölte a szövetségi legfelsőbb fellebbviteli bíróságba.

Azóta azonban Brown kinevezése elakadt a szenátusban. Pont a demokraták tagadják meg hozzájárulásukat: mivel Brown szerintük a bőrszíne ellenére majdhogy „szélsőjobboldali” nézeteket vall ítéleteiben, felfüggeszti a polgári jogokat és szakmailag alkalmatlan. Hasonló megállapodásra jutott egy balos jogászbizottság, amelyik azért bírálta Brownt, mert, „konzervatív politikai nézetei befolyásolják az ítéleteit”. Ralph Neas, a liberális jogi aktivista csoport People for the American Way elnöke szerint Brown „az ideális bírónő a szélsőjobboldal számára”.

Most Brown karrierje – hogy a befolyásos fellebviteli bíróság, a kormányzati szerveket is felügyelő Court of Appeals, tagja legyen – egy második lehetőséghez jutott. A republikánusok elsöprő választási győzelme a Bush hatalmi pozícióit a kongresszusban is jelentősen megerősítette. A többségi republikánusok vezetője Bill Frist már bejelentette, véget ért a „bírák kinevezése kapcsán gyakorolt obstrukció” ideje. Az előléptetési lista legtetején Mrs. Rogers Brown foglal helyet.

Értékkonzervatív bírák, mint Brown, a kulcsfigurái annak a forradalomnak, amelyet a jobboldal Bush győzelmében lát: E bíráktól azt várják, hogy a törvényeket az „erkölcsi többség” elvárásainak megfelelően értelmezzék és ezzel a társadalom átalakításának kereteit megszabják. A választás egy népszavazás volt az „abortuszról, a homoszexuálisok házasságáról, a klónozásról, valamint a bírák kinevezéséről” – írta Richard Viguerie, a konzervatív mozgalom keresztapja és egyik legbefolyásosabb ideológusa saját honlapján.

„Nincs helye kompromisszumoknak” – figyelmeztette Viguerie Busht arra, hogy nem okozhat csalódást a keresztény konzervatív választók körében. Hiszen ők tették lehetővé a győzelmét. „Rendkívül fontos, hogy ezt ne feledje el a republikánusok vezetése.”

Ott lát hozzá az átalakításhoz, ahol a legkevésbé feltűnő, és mégis a leghatásosabb lehet: a bíróságokon. A több szövetségi bíróság, mintegy 900 bírói posztjával – mindenekelőtt a washingtoni legfelsőbb bíróság, amelynek Bush első hivatali idejét köszönheti – az Egyesült Államok időtlen idők óta az elnökök, pártok és ideológusok titkos hatalmi „emeltyűjének” számított. Hiszen a bírói posztok bizalmi emberekkel történő betöltésén keresztül az amerikaiak élete generációkon keresztül befolyásolható.

A faji egyenlőség, az abortuszjog, a magánszféra védelme, állam és egyház szétválasztása: mindezek a társadalompolitikai haladó lépések, a legfelsőbb bíróság ítéletein alapulnak és ezért ismét módosíthatóak. Például az abortusz jog, melyet az 1973-as ítéletével legalizált. Mindenesetre a republikánus szenátor Sam Brownback szerint lehetséges egy jobboldali legfelsőbb bírósággal a fenti ítélet megváltoztatása.

Bush elkövetkező hivatali ciklusában összesen négy legfelsőbb bírósági bíró kinevezése kerülhet napirendre. S mint az elnök a győzelme utáni első sajtóértekezleten megjegyezte: „Ezen a választáson politikai tőkét gyűjtöttem és most szeretném ezt használni”.