Kovács képzetlen és alkalmatlan

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a baloldali Der Standard egyaránt alkalmatlannak, képzetlennek minősíti Kovács László biztosjelöltet. A Handelsblatt a német-amerikai viszonyokról ír, míg a Die Welt vasárnapi kiadása arra hívja fel a figyelmet: világszerte 200 millió keresztény élete van veszélyben a hite miatt, és ezt Európa közömbösen szemlél.

Kovács László vitatott kompetenciája

A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német napilap Barroso tanulópénze címmel kommentálja az Európai Bizottság elnökének új csapatát. A cikk arról ír: Barroso – mint arra a bírálói előtt hivatkozik – kénytelen volt azon politikusoknak posztot találni, akiket a hazai kormányok Brüsszelbe küldtek. A hágai, valamint a budapesti kormány nyomására pedig – hangsúlyozza a lap – képtelen volt annyira átalakítani a bizottságot, mint amennyire maga kívánatosnak találta. Miért lenne például az energiapolitikában a szakmailag alkalmatlannak talált Kovács László az adópolitikában kompetensebb? – teszi fel a kérdést a FAZ, hozzáfűzve: továbbra is léteznek fenntartások Barroso döntésével szemben, miszerint a számos vezetői pozíciójával érdekütközés gyanújába került holland Kroes asszonyra bízta a versenyügyeket. Barroso azonban azzal is tisztában volt, hogy a parlament Buttiglione felcserélésével legfontosabb célját elérte, és a megszerzett hatalomgyarapodást nem fogja újabb erőpróbával kockára tenni – jegyzi meg a cikk.

A Der Standard baloldali liberális lap szerint Barroso csak azokat a komisszárokat cserélte ki, akiket képtelenség lett volna megtartani. Magyarországgal szemben is meghunyászkodott, amikor nem követelt egy képzett jelöltet, hanem az energiaügyekben alkalmatlan Kovács Lászlónak a nem túl bonyolult adóreszortot adta – írja a lap, hozzátéve: szinte szánnivaló, amikor Barroso azért siránkozik, hogy a kormányfők jelölik ki a komisszárokat. Siránkozás helyett hivatkozhatna a biztosok cseréjére vonatkozó jogára – hangsúlyozzák.

Az USA elfogadja, hogy Berlin nem küld csapatokat Irakba

A Handelsblatt gazdasági napilap interjút készített Daniel Coats-szal, az Egyesült Államok januárban leköszönő németországi nagykövetével, akit Donald Rumsfeld lehetséges utódaként tartanak számon. Coats a beszélgetés során kijelentette: a washingtoni kormány elfogadta, hogy Németország belátható időn belül nem küld katonákat Irakba. – Reméljük, lehetőséget találunk a támogatás más módjaira – fűzte hozzá a nagykövet, aki szerint Németország felé is elvárás, hogy nagyobb szerepet vállaljon a transzatlanti kapcsolatok megjavításában. Coats szerint az Egyesült Államok „már gyakorolt gesztusokat”, amikor meghívták Washingtonba Schrödert, vagy amikor felkérték Berlint, hogy közvetítsen az Iránnal folytatott atomvitában.

Keresztényüldözések és a közömbös Európa

A konzervatív német napilap, a Die Welt vasárnapi kiadása napjaink keresztényüldözéséről ír, ami „nem történelmi esemény, hanem megrázó valóság”. Az írás szerint jelenleg 200 millió keresztény van kitéve emberrablásnak, kínzásnak, gyilkosságnak Kínában, Indonéziában, Észak-Koreában, Pakisztánban vagy Jordániában. Irakban – ahol 700 ezer keresztény él – egymás után gyújtják fel a templomaikat, a radikális síiták pedig a keresztény kereskedők bojkottjára hívtak fel. Ma a többségében kaldeus keresztények Irakban kollaboratőröknek számítanak, akik állítólag a keresztény megszállók kezére kívánják játszani az olajban gazdag országot – áll a cikkben, melynek írója megjegyzi: a keresztényüldözések realitása éles fényt vet a „régi Európa” közömbösségére: miközben számos országban a hitükért szenvednek és halnak meg a keresztények, addig az európaiak nem tartják szükségesnek, hogy az EU alkotmánya preambulumában spirituális gyökereiről hitet tegyen. A konzervatív napilap kitér arra is: míg Európában a katolikus meggyőződésére hivatkozó olasz Rocco Buttiglione nem lehet emberi jogi biztos, addig George W. Bush az USA-ban a keresztény értékek megvallásával nyerte meg a választásokat.