Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Egy emberrablás megterheli a német-amerikai viszonyt címmel tudósít a kétoldalú kapcsolatok újabb próbakövéről.
A biztonsági szolgálatok mellett a kancellári hivatal és a külügyminisztérium is foglalkozik a német állampolgárságú Khaled al-Masri ügyével. A 41 esztendős férfi azzal vádolja az amerikai kormányzatot, hogy 2003 végén Macedóniában elrabolták és öt hónapon keresztül Afganisztánban tartották fogva, ahol rendszeresen kínozták is. Ennek oka állítólagos al-Kaida tagsága volt.
Nem hivatalosan az amerikaiak időközben már kifejezték sajnálkozásukat az incidens miatt. Úgy tűnik, hogy a libanoni születésű és Neu-Ulmban élő férfit összetévesztették egy azonos nevű, terrorizmussal gyanúsított hamburgi személlyel. A hamburgi férfi – az amerikai hatóságok feltételezése szerint – ismerte az egyik szeptember 11-i „halálpilótát” Mohammed Attát. Az SPD Bundestag frakció belpolitikai szóvivője, Dieter Wiefelspütz közölte, hogy ő az esetet a „parlamentben élénk figyelemmel fogja nyomon követni”.
A belügyi kérdésekben illetékes CDU Bundestag frakcióvezető-helyettes, Wolfgang Bosbach elvárja a szövetségi kormány állásfoglalását. A magyarázkodásra kényszerült amerikai hatóságok hivatalos eljárásba kezdtek. A müncheni államügyész Martin Hofmann, aki Masri vádjai alapján nyomozni kezdett, Washingtont egy hivatalos jogsegélykérelemmel kívánja felvilágosításra kényszeríteni. Masri ügyvédje, Manfred Gnjidic, emellett egy polgári pert fontolgat az Egyesült Államokban.
Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív napilap vasárnapi kiadása részleteket közöl Günther Lachmann Halálos tolerancia című január végén megjelenő könyvéből.
A szeptember 11-i vagy a madridi merényéletek legérthetetlenebb jelenségei közé tartozik, írja Lachmann, hogy a feltételezett merénylők közöttünk éltek, és mi nem ismertük fel a szándékaikat.
Dzserbáról, a tunéziai nyaralószigetről , vagy az indonéziai Baliról ismételten a szövetségi köztársaságba vezetnek az iszlamista terror nyomai. Miért?
Mert itt az elmúlt két évtizedben a többségi társadalom rosszul értelmezett toleranciája közepette a muzulmán gettókban az iszlám olyan radikalizálódása zajlott le, mely ebben a formában egyetlen arab államban sem valósulhatott volna meg.
Ebben a miliőben fiatal muzulmánok halálos fenyegetéssé váltak az európai emberek számára. Ez, a jórészt fiatal arab radikálisokból álló csoport minden kapcsolatot megszakított a szüleivel, a befogadó országgal, valamint szülei hazájával, és egy iszlamista internacionalizmus hívéül szegődött.
Olivier Roy francia iszlámszakértő szerint, ha az arab diákok lemerülnek ebbe a világba, akkor átélik muzulmánként való „újjászületésüket”. Ettől kezdve már csak az ummával, a muzulmánok világközösségével azonosulnak és ezért teljesen visszahúzódnak minden társadalmi élettől. Ettől kezdve már fizikailag és mentálisan csak ebben az új fundamentalista körben mozognak. Mohammed Atta saját hazájától való eltávolodása például olyan nagyfokú volt, hogy a hamburgi terrorsejt vezetője végrendeletében elutasította, hogy egyiptomi szokás szerint temessék el, mert azt nem tartotta igazán muzulmánnak.
Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A berlini napilapban Sven Lemkemeyer Magyarország az EU belépés után: A helyzet jobb, mint a hangulat című Budapestről keltezett írásában keresi az „EU-fória” nyomait.
Az írásból megtudható, hogy a hagyományosan Európa iránt lelkesedő Magyarországon gyakorlatilag hiányzik a középosztály. A társadalom éppen olyan megosztott mint a politika. Kibékíthetetlenül áll szemben a Fidesz a kormánnyal, s az elmúlt évi kormányválság után szeptemberben új miniszterelnök személyében állapodott meg a koalíció. Az egykori sportminiszter eredményes és karizmatikus – de homályos üzletekkel gyanúsított –vállalkozó, a szocialisták új megváltójának számít.
A lap emlékeztet arra, a lakosság egy része elégedetlen a szocialisták teljesítményével, az EP választásokat ezért toronymagasan elveszítették. Bár a jövedelmek emelkedtek, de a létfenntartási költségek is egyre inkább a nyugat-európai színvonalhoz közelítenek. A cikk szerzője megkérdezett egy két- gyermekes anyát, miként használja ki az új szabadságot, például a sokkal egyszerűbbé vált utazási lehetőségeket? Mire a kérdezett visszakérdez: Miből utazna, hiszen alig 405 eurót keres?
„Az emberek nem érzik, hogy jobban menne nekik“, mondja Harriett Ferenczi, aki évek óta az ARD budapesti tudósítója. „Ezt csak tetézi a hagyományos pesszimizmus, ami egyszerűen része a magyar karakternek.”
Financial Times Deutschland (ftd.de)
Az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt a tekintélyes gazdasági napilap vasárnapi száma Gerhard Schröder A stabilitási paktum elkerülhetetlen reformja című írását közli. A kancellár írásában a brüsszeli találkozó legfontosabb napirendi pontjáról, a stabilitási paktum felpuhításáról fejti ki álláspontját. Schröder igényei messze túlhaladnak az EU valutaügyi biztosa, Joaquín Almunia által előterjesztett konszenzusos állásponton.
Schröder álláspontja szerint a bizottságnak számos szempontot kellene figyelembe vennie már a költségvetési deficit miatti eljárás elindítása előtt, melyek fennállása esetén az eljárást el sem kezdené.
A kancellár úgy véli: tekintetbe kell venni azokat a gazdaságpolitikai reformokat, melyek bevételkieséshez vezetnek, mint például az úgy nevezett Agenda 2010 csomag. Jóváírandók ezen kívül az olyan „különleges terhek”, mint az EU nettó befizetői pozíció, valamint az új tartományok támogatása. A kancellár szemében szintén különleges elbánást érdemel az az ország, amelynek stagnál a gazdasága, hiszen a stabilitási és növekedési paktumban eddig túlságosan nagy szerep jutott az első komponensnek, míg a másodikat végletesen elhanyagolták.
(A német pénzügyminiszter, Hans Eichel a Süddeutsche Zeitung szombati számának adott interjújában még csak a nettó befizetések figyelembe vételét követelte a deficit eljárás megkezdése előtt – szerk.)
origo.hu
Súlyos baleset történt Bükkösdnél, három teherautó ütközött - fotó
