Idén a parlagi sast választotta az Év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) elnöksége. A természetvédő szervezet – immár hagyományosan – évente kiválaszt és reflektorfénybe állít egy madárfajt, hogy az a korábbinál hathatósabb védelemben részesüljön. Tavaly a rozsdafarkúra esett a választás. Az idei Év madara ritka ragadozó, több nemzetközi egyezmény védi, Magyarországon pedig a legmagasabb védelmi kategóriába sorolták. Eszmei értéke egymillió forint. A védelmi programon keresztül az EU közel 100 millió forinttal támogatja a faj megőrzését – tájékoztatott az MME.
Mint arról korábban már hírül adtuk, az egyesület korábban műholdas nyomkövető programot indított a parlagi sas vonulási szokásainak és téli tartózkodási helyeinek feltérképezésére. Az Év madara akció keretében hamarosan újabb műholdas jeladókat szerelnek fel a fiatal madarakra, hogy segítségükkel kideríthessék: miért pusztul el egy éves koráig a parlagi sasok 60 százaléka. A fiatal sasok legfontosabb gyülekező helyein téli etetéssel próbálják jó kondícióban tartani a tapasztalatlan madarakat, egyes fészkekhez pedig automata kamerákat helyeznek majd el. (A parlagi sasok január végén, február elején kezdik el építeni új fészküket.)
A parlagi sas évének első akciójaként a civil szervezetek a Magyarországon telelő sasokat vették számba: január második hétvégéjén a 142 önkéntes összesen 279 példányt számolt meg. A 209 rétisas mellett 67 parlagi sast, valamint a hazánkban ritka fekete- és szirti sasok egy-egy példányát is megfigyelték. Az ornitológusok szerint biztató jel, hogy évről évre egyre több parlagi sas tölti a telet hazánkban, így talán csökken a dél felé vándorlás közben a Balkán-félszigeten elpusztuló sasok száma.
A parlagi sas védelméhez évtizedek óta hozzátartozik, hogy tavasszal megkeresik a hazánkban költő párok fészkeit, és az év során folyamatosan ellenőrzik a költések előrehaladását. Egyes helyekre műfészkeket építenek a sasoknak, hogy elősegítsék megtelepedésüket, a legveszélyeztetettebb fészkeket pedig folyamatosan őrzik. Mivel évente több tízezer védett madár – köztük néhány parlagi sas is – elpusztul áramütés következtében, ezért a legveszélyesebb elektromos oszlopokat az MME által készíttetett madárvédő szigetelőpapucsokkal látják el az áramszolgáltatók.
A Magyarországon költő 75 páros növekvő parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, így megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából – hívja fel a figyelmet az MME.
A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak, és a faj világállománya a XX. században drasztikusan csökkent. A Kárpát-medence a parlagi sas elterjedésének nyugati határa, így 2004-ben hazánk és Szlovákia csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 2 párról 120 párra emelkedett, amelyből 75 pár Magyarországon költött.
