Panel-kérdések

Minden ötödik magyar otthon lakótelepen található - derül ki a KSH egyik jelentéséből. Érdekesség, hogy a panellakások mérete, lakóinak korösszetétele eltér a más otthonokétól. Mivel a lakótelepi építkezés felfutásakor a főváros küszködött a legégetőbb lakáshiánnyal, Budapesten főleg a mennyiségi építkezésre törekedtek: így e lakások átlagos alapterülete kisebb, mint vidéki társaiknak.

A magyarországi panelhelyzettel, -sajátosságokkal foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal egyik legfrissebb jelentése. Eszerint hazánkban minden ötödik otthon lakótelepen található. E lakások harmada Budapesten van, a többi főleg megyei jogú városokban. A lakótelepi lakások száma meghaladja a 770 ezret, ezek közül csaknem félmillió panellakás. A rendszerváltás utáni lakásprivatizáció révén 2001-re a lakótelepi lakások 94 százaléka vált tulajdonosi jogcíművé (az 1980. évi népszámláláskor ez az arány mindössze 46 százalékra rúgott).

A lakótelepi lakások háromnegyede 1970 és 1990 között épült, „zöldmezős” beruházásban. Csaknem minden második 50-59 négyzetméter alapterületű, általában kétszobás (a nem lakótelepiek körében ez az arány csak 37 százalék, s közülük minden második alapterülete meghaladja a 80 négyzetmétert). Érdekesség, hogy Budapesten a lakótelepi lakások átlagos alapterülete kisebb, mint a többi városban. Ennek az a magyarázata, hogy a korábbi évtizedekben a lakásgondok a fővárosban voltak a legfeszítőbbek, így a mennyiségi lakásépítésre törekedtek.

A lakótelepek lakóinak korösszetétele eltér a máshol élőkétől. Az időskorúak aránya a lakótelepeken alacsonyabb (16 százalék), mint a hagyományos övezetekben (22 százalék). S míg a nagy lakótelep-építkezések idején, az 1970-es években igen alacsony volt az egyszemélyes háztartások aránya, 2001-re ez 29 százalékra nőtt, és némileg meghaladja a többi övezetben észlelhető mértéket (bár a fővárosra ennek a fordítottja jellemző). A hivatal megállapítása szerint a lakások építési éve és a benne lakók korösszetétele között szoros összefüggés van. Az 1970 előtt épült lakótelepi otthonokban egyharmadnál is nagyobb a nyugdíjasok aránya. A később épült épületegyüttesekben a foglalkoztatottak aránya jelentősebb, az időskorúaké jóval kisebb. Viszonylag csekély a fővárosban a munkanélküliek jelenléte – miközben 2001-ben a munkanélküliségi ráta 5,7 százalék volt, a budapesti lakótelepeken arányuk 2,9 százalékra rúgott – eltérően Miskolctól és Salgótarjántól (6,3, illetve 6,0 százalék) – írja a KSH.