Polgárháborút előkészítő szavazás?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Nemzetgyűlést választanak vasárnap Irakban. Az ideiglenes törvényhozó testület feladata az lesz, hogy megalkossa az ország új, demokratikus alkotmányát. Az Egyesült Államok célja elemzők szerint a demokratikus átalakulás továbbvitelének demonstrálása. Félő azonban, hogy az eredmény véres polgárháborúba taszítja az arab országot.

Orosz Zoltán
2005. 01. 29. 7:19

Szunniták: nem vállalt „kisebbségi” státusz

A választások biztonságát veszélyeztető felkelés magvát az ország lakosságának
20 százalékát képviselő szunnita arabok adják Irakban. A szintén szunnita
Szaddám Huszein idején minden hatalmi pozíciót ez a kisebbség foglalt
el, teljesen kiszorítva és elnyomva a síita többséget. Szaddám bukása
hittársai bukását is jelentette. Katonatisztek, rendőrfőnökök és tisztviselők
tömegei vesztették el korábbi társadalmi státuszukat. A választás és a
konszolidáció számukra a hosszú ideje élvezett kiváltságos társadalmi,
gazdasági és politikai pozícióik elveszésének rögzítését jelenti. A demokráciát
pedig még sosem tapasztalt térségben a kisebbség jogainak elismerésére
alapozó politikai bizalom teljesen hiányzik – magyarázzák az elemzők.

Így érthető a Guardian által idézett kommentár, amely szerint a szunnita
vezetők nem attól félnek, hogy a választás eredményeként közösségük nem
jut képviselethez, hanem attól, hogy esetleg mégis. Nem akarnak beletörődni
kisebbségi státuszukba.

Pedig a legnagyobb szunnita párt, az Iraki Iszlám Párt két hónappal ezelőtt
még hivatalos listát is állított a választásokra. Amikor azonban a voksolás
hat hónappal való elhalasztására tett javaslatuk elbukott, lényegében
visszavonták indulási szándékukat – bejelentve, hogy jelöltjeik az esetlegesen
elnyert helyeket nem fogják elfoglalni.

A szunnita kisebbséghez tartozó átlagember a helyi tudósítások szerint
úgy vélekedik a választásokról, hogy az az ország megosztottságának kezdete
lesz. Többségük igazságtalannak tartja, hogy azonosítják őket a megdöntött
rezsimmel, „szívük gyűlölettel és haraggal teli” – mondta a The Guardian
munkatársának Falludzsa városi tanácsának korábbi vezetője.

Tovább fokozza ezt a problémát, hogy akár részt vesznek a választásokon
a szunniták, akár betartják a bojkottot, mindenképp kisebbségi létüket
erősíti meg az eredmény. Csak abban reménykedhetnek, hogy sikerül az eredmény
legitimációját (elfogadottságát) aláásniuk. Ez ténylegesen komoly probléma
forrása lehet – figyelmeztetnek a kommentárok – mivel a rendezés továbbvitelének
kerékkötője, vagy akár polgárháború kiváltója lehet. Ennek kapcsán újabb
erőszakhullámot várnak a hivatalos eredmények február közepére tervezett
nyilvánosságra hozatalához időzítve.

Törésvonalak

Ezzel összefüggésben Abu Muszab al-Zarkávi és szervezete már meg is találta
a taktikát: legutóbbi üzenetében harcot hirdetett a megszálló erők mellett
immár az „úgynevezett demokrácia”, és mindkettő kiszolgálói ellen – amit
egyben akár a síita többség elleni felhívásnak is tekinthetünk. Zarkáviék
számára – úgy tűnik – az ország végleges megosztása kínálkozik utolsó
lehetőségnek. A törésvonal pedig egyértelműen rögzítve lett.

Pedig nemrég még úgy tűnt: a frontvonal az irakiak és a nyugat között
húzódik. Jól emlékezhet mindenki a síita szent városban, Nedzsefben, Muktada
azs-Szadr radikális síita vallási vezető irányítása alatt 2004 nyarán
folyó harcokra. Akkor a fegyverszünet megkötése után a síita ellenállás
fokozatosan eltűnt. A síiták felismerték, hogy az ország hatalmi viszonyainak
rendezésében a lakosságban általuk képviselt 60 százalékos részaránnyal
előnyerők, és átvehetik a hatalmat. Ami az elemzők szerint nem is ártana,
mivel az országban jelenleg hatalmi vákuum van, amelyben a biztonsági
helyzet nem normalizálható. Az egyszerű iraki polgárok pedig jelenleg
leginkább biztonságot szeretnének.

Mindehhez persze meggyőző eredmények, ahhoz pedig kellő arányú részvétel
és legitimitás szükséges. Az előzetes értékelések szerint amíg a síiták
(akiknek vallási vezetői ezt kötelezővé is tették) és a kurdok nagy tömegben
keresik fel a szavazóhelyiségeket, addig a szunniták nemigen mennek el.
Erre szólították fel őket vallási elöljáróik – de a fegyveresek fenyegetéseivel
és saját félelmükkel is szembe kell szegülniük, ha le akarják adni voksukat.
Ráadásul a biztonsági nehézségekkel küzdő térségekben az eredetileg kijelölt
szavazóköröknek csak töredékét sikerült ténylegesen is szavazásra alkalmassá
tenni. Így a voksolni vágyóknak esetenként elég nagy – és veszélyes –
utat kell majd megtenniük az urnákig. Kérdés: mennyien vállalják ezt.

A választás legfontosabb tényei röviden

A tét: A szavazásra jogosultak egy 275 fős Nemzetgyűlés
tagjait választják meg, egyúttal a 18 tartomány mindegyikében voksolnak
a helyi törvényhozás tagjaira is. Az iraki Nemzetgyűlés tagjai ezután
megválasztják a nagyrészt formális jogkörrel rendelkező államelnököt,
és két elnökhelyettest. A törvényhozás jóváhagyása mellett ők nevezik
ki az új kormányfőt és kabinetjének tagjait.

Akik választhatnak: Az ENSZ becslései szerint jelenleg
25 millió körüli iraki közül hozzávetőleg 15 millió választásra jogosult
van, közülük 1,2 millióan külföldön adhatják le szavazatukat. Az iraki
hatóságok 7-8 millió fő megjelenésére számítanak.



Az indulók: A nemzetgyűlési helyekért nyolcvan választási
szövetségbe tömörült 230 párt mintegy hatezer jelöltje száll versenybe.
A legesélyesebb jelöltek az Ijád Allávi ideiglenes kormányfő és az ország
legbefolyásosabb síita vallási vezetője, a jelöltként egyébként nem induló
Ali al-Szisztáni nagyajatollah által támogatott aspiránsok. Az arányosság
elvének érvényesülése érdekében a szavazók pártlistára adhatják le voksaikat.
A jelölteknek harminc év felettinek kell lenniük. A szabályok igyekeznek
biztosítani, hogy legalább a képviselők fele nő legyen.

A megszerezhető mandátum: Az így megválasztott átmeneti
kormány 11 hónapig lesz hatalmon, a Nemzetgyűlés feladata pedig a végleges
alkotmány elkészítése. Amikor ez elkészül, (a tervek szerint 2005. október
15-én) népszavazást tartanak róla. Amennyiben a szavazók pedig rábólintanak,
akkor újabb választásokat írnak ki 2005. december 15-re, amelynek eredményeként
már egy teljesen az új alkotmány szerinti kormány léphet hivatalba 2005.
december 31-én.

A lebonyolításért felel: a nyugati mintára létrehozott
Független Iraki Választási Bizottság (Independent Elektoral Commission
of Iraq, IECI). Sok helyen azonban például azért (sem) tudják regisztráltatni
magukat a választói névjegyzékekbe a szavazásra jogosultak, mert a halálos
fenyegetésektől tartva a bizottság tagjai egyszerűen szétszéledtek.

Biztonsági intézkedések: A visszaélések elkerülése érdekében
a szavazólapokat Svájcban nyomtatják. A többszörös szavazás elkerülése
érdekében a szavazatukat már leadott választól ujját több napig le nem
mosható tintával jelölik meg. Az iraki választási bizottság külföldi megfigyelőket
kért a választás tisztaságának szavatolásához való segítségként.

A közbiztonság jellemzője, hogy továbbra is több területen van
jelentős ellenállás. A merényletek elleni rendszabályként január 29-én
és 30-án egyébként úgynevezett halálzónákat hoznak létre. Ezekben tilos
lesz a gépkocsi közlekedés. Ezzel akarják elejét venni a kedvelt helyi
taktikának számító, autóba rejtett pokolgépekkel elkövetett öngyilkos
merényleteknek. Ha valaki mégis behajt ezekbe a zónákba, arra felszólítás
nélkül tüzet nyitnak – és nem a kerekekre fogunk célozni, tette hozzá
az amerikai hadsereg egyik szóvivője még a múlt héten tett bejelentéshez.
Az amerikai erők létszámát egyébként jelentősen megemelték a választás
időszakára, az ország határait pedig három napra lezárják (január 29-től
31-ig).

(Forrás: AP, AFP, BBC, The Guardian, The Washington Post)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.