Izrael nem ódzkodik a német fegyverektől

Miközben komoly viták dúltak Izraelben, hogy beszélhet-e az odalátogató német elnök anyanyelvén, vagy előadhatóak-e Richard Wagner művei, addig úgy tűnik, a német fegyverekkel szemben ilyen ellenérzések nem élnek a zsidó államban – írja a Der Spiegel.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilapban Sonja Margolina Itt máshogyan járnak az órák című írásában az öntelt és hatalmától megrészegült „Kreml-klikk” legújabb naptárreformjáról fejti ki lesújtó véleményét.

A legutóbbi esztendőben ismét átrendezték az orosz naptárban található ünnepnapokat. Miközben az orosz alkotmány ünnepe kihullott a rostán, addig november 4-ét ünnepnappá tették. E napon szabadult fel Oroszország 1612-ben a lengyel hódítás alól. Az évforduló ünnepnappá tételét sokan a Nyugat irányába tett barátságtalan gesztusként magyarázzák. A május 1-je és 9-e közötti szabad hetet – melyet a legtöbben kertészkedéssel töltöttek – felszámolták, helyette 2004 végétől bevezették a karácsonyi szünetet december 28-a és január 10-e között. Ez egy újdonság, hiszen a szovjet időszak alatt tiltották a vallási ünnepeket.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Berlin meg kívánja hiúsítani a Dingók izraeli exportját című írásában foglalkozik a német-izraeli kapcsolatok egy figyelemre méltó aspektusával.

Miközben komoly viták dúltak Izraelben, hogy beszélhet-e az odalátogató német elnök anyanyelvén, vagy előadhatóak-e Richard Wagner művei, addig úgy tűnik, a német fegyverekkel szemben ilyen ellenérzések nem élnek a zsidó államban. Így most az vált ki bosszúságot Izraelben, hogy a berlini kabinet meg kívánja akadályozni a Dingo 2 páncélozott jármű izraeli exportját. A szövetségi kormány azért tiltakozik a Németországban kifejlesztett és az Egyesült Államokban gyártandó jármű Izraelnek történő eladása ellen, mert attól tart, hogy azokat bevethetik a palesztinok ellen.

A 103 darab, Izrael által megrendelt járművet licensz alapján az amerikai Textron cég gyártaná az Egyesült Államokban. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államokban gyártott Dingókat nagyrészt az amerikai adófizetők pénzéből kapná meg az úgynevezett „Foreign Military Assistance” program keretében.

Märkische Oderzeitung (moz.de)

Az Odera-menti Frankfurtban szerkesztett lap kelet-európai EU-képviselők be kívánják tiltani a sarlót és a kalapácsot címmel ismerteti a litván Vytautas Landsbergis és Szájer József kezdeményezését.

A kommunista szimbólumok a kelet-európai EU képviselők szándéka szerint szintén betiltandóak, amennyiben az EU a náci szimbólumok használatát korlátozná. Landsbergis és konzervatív párttársa, Szájer József javaslatát támogatják az Európai Néppárt lett, cseh, észt és szlovákiai képviselői.

Az EU igazságügyi biztosa, Frattini a javaslattal kapcsolatban várakozó álláspontra helyezkedett. A náci jelképeket – ellentétben a kommunista szimbólumokkal – még mindig az idegengyűlöletre, az antiszemitizmusra és a rasszizmusra történő felbujtásra használják. Ezért gondolkodik az EU bizottság ezek betiltásán, segítségül híva a tervezett, rasszizmust és idegenellenességet elítélő keretszabályozást. A néppárti német képviselő, Elmar Brok szintén úgy vélekedett, hibásnak tartaná, ha egyenlőségjelet tennének a két jelkép közé.

Die Welt (welt.de)

A német napilap bécsi tudósítója, Petra Stuiber A magyar gazdák irigylik lengyel kollégáikat című írásában a budapesti kormány szemüvegén keresztül láttatja az ország és a hazai mezőgazdaság helyzetét.

A magyar gazdák dühösek: február 25-én le kívánják zárni a budapesti autópálya körgyűrűt – pontosan szólva három gazdaszervezet kíván részt venni a demonstrációban – írja a lap. Tiltakozásuk oka: hiába várják a brüsszeli közvetlen kifizetéseket – még mindig átutalatlanok ezek az összegek. Ezért jórészt az EU-bürokrácia felelős. A mezőgazdasági államtitkár, Pásztohy András a tiltakozást „politikailag motiváltnak” nevezte és úgy vélte, a tüntetések nem oldják meg a magyar parasztság strukturális problémáit, s nem teszi jobbá az amúgy is rossz hangulatukat.

A magyar parasztok az EU-belépés veszteseinek érzik magukat. Számos üzem elavult, 100 ezer tanyasi ember még mindig elektromosság nélkül él.

A brüsszeli támogatások iránti kérvények nehézkesek, a bürokratikus akadályok áthághatatlannak tűnnek. Közben más országok is értékes termékeket produkálnak az európai piacra. Azért tüntettek például felháborodott magyar méhészek Brüsszelben, hogy tiltakozzanak az argentin és kínai olcsó méz importja ellen. A Die Weltnek nyilatkozva Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője elmagyarázza az interjúban, hogy a parasztok rosszkedvének nincs köze a valósághoz, hiszen beleértve a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat, jövedelmeik 20 százalékkal emelkedtek. Sokkal többet kapnak, mint bárki más az országban. A magyarok irigylik a lengyeleket, akik 50 százalékkal jobban keresnek az EU tagság után – teszi hozzá Inotai.