Pánikszerűen menekültek a politikusok a sajtótájékoztatótól – derül ki az eseményről beszámoló Napi Gazdaság tudósításának címéből. A Magyar Nemzet úgy véli: érdemi megállapodás nélkül ért véget a három politikus megbeszélése.
A rövid nyilatkozatban ismertetett tervek között szerepel egy olyan kormányzati intézményrendszer létrehozásának javaslata, amely a Budapest felvirágzásának korszakában, a 19. század második felében működött Fővárosi Közmunkák Tanácsa mintájára működne. Ezt Gyurcsány javasolta Demszkynek, aki elfogadta az ajánlatot, és annak részleteit kidolgozásra alkalmasnak tartotta, ám a tervvel kapcsolatos újságírói kérdésekre nem válaszolt. A Napi Gazdaság emlékeztet: a Közmunkatanácsként emlegetett testület az állam és a fővárosi önkormányzat közös szerveként döntött a fontosabb budapesti és főváros környéki fejlesztésekről.
Homály lengi körül a szerdán ismertetett Podmaniczky-tervet is, melyet 2005-2013 között, a Nemzeti fejlesztési tervvel összhangban valósítanának meg. Nem egyértelmű, hogy van-e összefüggés a Podmaniczky-terv és a Demszky, illetve több SZDSZ-es politikus által korábban emlegetett 500 milliárdos fejlesztési program között, amely a 2005-2006-os évre vonatkozik. A tervben emlegetett projektek között szerepel az aquincumi híd megépítése, az 5-ös metró (!) megépítése, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak összekötése, illetve a közraktárak fejlesztése. Demszky szorgalmazta, hogy a Budapest Airport privatizációjának feltétele legyen a ferihegyi gyorsvasút megépítése is.
Bár Demszky erőteljesen hangsúlyozta, hogy a Gyurcsány-kormány tett eddig a legtöbbet és fog is tenni a főváros érdekében, s Molnár kiemelte, hogy jól érzi magát, mert hasznosan töltötték az utóbbi heteket. A Népszabadság is megjegyezte, hogy a fejlesztések költségeiről nem esett szó. A felsorolt projektek egyébként már számos fejlesztési tervben szerepelnek, így a hétéves fejlesztési tervben vagy a Budapesti közlekedésfejlesuztési rendszertervben.
Báró Podmaniczky Frigyes (1824-1907) a „magyar 19. század” szinte minden fontosabb eseményében részt vett (Kossuth kampányfőnöke volt 1847-ben, Világosig küzdött Görgey oldalán), ám munkásságának legmaradandóbb részét Budapest fejlesztése érdekében tett erőfeszítései jelentették. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa élére választották 1873-ban. Oroszlánrészt vállalt a Nagykörút, a Sugár út (Andrássy út) építtetésében, a Városliget kialakításában, az Operaház és a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) és a Vártkert bazár felépítésében, s részt vett a trieszti vasút megépítésében is. A Podmanicky család honosította meg egyébként a karácsonyfa állításának szokását is Magyarországon. Mivel a korabeli Sugár út építésekor, 1873-ban pénzügyi krach fenyegetett, a Közmunkatanács tagjai lemondtak napidíjukról és költségtérítésükről. Podmaniczky báró ebben az időszakban hajnali hatkor gyalog járt be hivatalába, s a munkákat személyesen felügyelte: olykor maga is beállt maltert keverni.
