Az adóreform első munkaanyagát a héten a fiskális hatások kiszámításával egészítik ki a reformbizottságok – értesült a lap. Néhány tétel csekély bevételkiesés mellett biztosíthat növekvő politikai szimpátiát: az APEH tavalyi évi adataiból például kiderül, hogy az 5 millió forint nyereségig fizetendő 10 százalékos társasági adókulcsra vonatkozó javaslat ténylegesen kevesebb mint 7 milliárd forint bevételkiesést eredményezne a költségvetésnek, miközben a vállalkozások 43 százalékát hozná kedvezőbb helyzetbe.
Az eva tervezett kétkulcsossá alakítása, valamint az éves bevételi plafon 50 millió forintra emelése kapcsán Vadász György , a Magyar Iparszövetség alelnöke lapunknak elmondta, hogy ez a módosítás 173 ezer vállalkozást tenne érdekeltté az átalányadó választásában a mostani 104 ezer evázó cégen felül.
Az adóreform-bizottságban a munkaadói oldalt képviselő szakember szerint az eva átalakítása akár már az idén év közben is elképzelhető, ha azt a bizottság és a kormány egyaránt elfogadja. A bevételi plafon megduplázása Vadász szerint nem váltja majd ki az EU illetékes bizottságának nemtetszését, mivel az adónemmel kapcsolatban ezt megelőzően zajlott uniós egyeztetésen nem kifogásolták az eva hatályának tervezett bővítését (brüsszeli forrásaink szerint ugyanakkor ebben a kérdésben még lehetnek viták). A javaslat kidolgozásánál a brit áfa-átalány példáját vették alapul, amely fontban több mint 60 millió forint éves árbevételi küszöböt ír elő. Vadász úgy véli, hogy az evakör kiterjesztése jelentősen hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez. A Pénzügyminisztérium a lap megkeresésére egyelőre nem közölt álláspontot az eva hatályának bővítése ügyében, állásfoglalás csak a teljes munkaanyag április elejére esedékes megismerését követően várható.
Az iparűzési adó vagy az szja-kedvezmények rendszerét illetően korántsem ilyen egységes a szakértők, a reformbizottság, valamint a parlamenti pártok akarata. Míg a múlt héten megszellőztetett munkaanyag szerint az szja-bevételeknek a 18 százalékos sávba eső része pótolná a 2007-től megszűnő iparűzésiadó-bevételeket, az SZDSZ a helyi adó átmenet nélküli megszüntetésével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, de Vadász szerint felvetődhet a munkavállalói oldal elutasítása is. A társadalommal ugyanis nehéz lesz elfogadtatni, hogy a vállalkozók mellett/helyett a lakosság nagyobb arányban vegye ki a részét az önkormányzatok finanszírozásából. Más megfigyelők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az szja-rendszer átalakítása nem okozna többletterhet a lakosságnak, pusztán az adó elosztásában hozna változásokat.
Az adókedvezmények terén egyelőre kiforratlan a reformbizottság álláspontja: a pénzügyi logika például a lakásvásárlásra járó szja kedvezmények felszámolását diktálná – ez szerepel az első munkaanyagban is –, a politika azonban ezt nehezen tudja felvállalni – vélekedik Vadász. A munkaanyagban szerepel a minimálbér adómentességének a jelenlegi, 57 ezer forintos szinten való befagyasztása is, vagyis a jövőben emelkedő minimálbért nem követné az adómentesség. A tb-járulékok esetében – a korábban megfogalmazott munkaadói érdekeknek megfelelően – a terhelés egy részét átcsoportosítanák a munkavállalói járulékokhoz, valamint 2006 elejére hoznák a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetését – ennek 140 milliárd forint költségvetési vonzata lenne.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
