A magyar topmenedzseri fizetések hétpecsétes titoknak számítanak, ám azt tudni lehet, hogy az a nyugat-európai átlag felét sem éri el, és csak a román és bolgár felső vezetők keresnek ennél rosszabbul – írja a Magyar Hírlap.
A Hewitt tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a kisebb vállalatok felső vezetőinek átlagos összjövedelme évi bruttó tízmillió forint körül mozog, míg az induló összeg. A Mercer Kft. Európa nyugati és keleti felében hasonlította össze a felső vezetők fizetését, e szerint a magyar topmenedzserek évente átlagosan bruttó kilencmillió forintos (36722 eurós) fizetést vihettek haza, vagyis a nyugat-európai átlagnak (82 ezer euró) még a felét sem. Náluk rosszabbul Kelet-Közép-Európában csupán a román és a bolgár felső vezetők keresnek.
Az átlagok mögött azonban a szakértők nagy szóródást sejtenek: nagyjából havi egy-másfél milliónál kezdődnek a felső vezetői fizetések, s a topmenedzserek nagy része valószínűleg nem keres ennél lényegesen többet. Ugyanakkor évi száz-százötven milliós jövedelmekről is hallani, elsősorban a bankoknál és a távközlési cégeknél. (A Magyar Hírlap több vezető menedzsernél is érdeklődött, de egyikük sem járult hozzá, hogy a személyes adatnak minősülő összeget nyilvánosságra hozzuk.) Ez persze még csak az alapbér, ezenfelül számos egyéb ösztönző is jár a vállalati ranglétra felső szintjén, akár az alapfizetés száz százalékát, de háromnegyedét biztosan elérve.
A bukás is profitál
Az Egyesült Államokban kirobbant mérleghamisítási botrányok következtében az amerikai menedzserek zsebét immár nem részvényopciókkal, hanem prémiumokkal tömik. Készpénzzel. Igaz, a készpénzből kevesebbet mernek megszavazni nekik az igazgatók, így csökkenni kezdett a különbség az európai és az amerikai menedzserek jövedelme között. A bukáson azonban így is sokat profitáltak.
Michael Eisnerről, a Walt Disney vállalat vezérigazgatóját, akit tavaly majdnem kirúgtak, még így is 7,25 millió dolláros (nagyjából 1,35 milliárd forintos) prémiummal díjazták éves tevékenykedése nyomán. Carly Fiorinával olyannyira elégedetlenek voltak a HP részvényeseinek megbízottjai, hogy el is bocsátották az addig a legsikeresebb női menedzsernek tartott vezetőt. Lelépési csomagként 42 millió dollárt (azaz 7,56 milliárd forintot) juttattak neki. És ez csak a legismertebb bukott amerikai menedzserek jutalma…
A Mercer Human Resource tanácsadó cég száz amerikai multira kiterjedő felmérése szerint a vezetőknek másfélszer annyi bónuszt szavaztak meg tavaly, mint egy évvel azelőtt. Ez azt jelenti, hogy a prémium értéke szerinti sor közepén lévő menedzser is 1,14 millió dollárt (205 millió forintot) vághatott zsebre a szerződésében megállapított juttatásokon felül.
A prémiumok növekedése azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az elszállt menedzseri fizetések még messzebb kerülnek a földtől. Részben ugyanis ezek növelésével váltják ki a cégek igazgatótanácsai a menedzseri részvényvásárlási opció intézményét, amelyet az Enronhoz és a Worldcomhoz hasonló mérleghamisítási botrányok miatt egyre több kisrészvényes tart gyanúsnak.
Ez persze bizonyos szempontból nem jelent változást. A prémiumok például továbbra sem kötődnek különösebben a teljesítményhez. Ez a Merck amerikai gyógyszeróriás igazgatóságának februári ülésén is kiderült, ahol Raymond Gilmartin vezérigazgatót tapssal és 1,4 millió dollárral jutalmazták azután, hogy a cég részvényének az árfolyama tavaly harmadával esett, és vissza kellett rendelni kasszasikernek ígérkező fájdalomcsillapítóját.
Ám a prémiumok növekedése valahol mégiscsak üdvözlendő. Larry Ellison Oracle-vezér egykori százmillió dolláros részvényopciója mellett ugyanis ezek az összegek eltörpülnek, s így valamelyest kisebbé válik a különbség az európai és az amerikai menedzserek juttatásai között. Igaz, az öreg kontinensen jótékony homály fedi az egyes vezetők jövedelmének a zömét.

Kiderült, hogy mikor jön végre az igazi nyár!