Iparűzési adó: „megy is, marad is”

Teljesen átalakítaná a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszert az adóreform-bizottság. A tervek szerint megszűnne a helyi iparűzési adó, viszont a helyhatóságok minden személyi jövedelemre 18 százalék adót vetnének ki. Emellett kétszázalékos társasági nyereségadót szedhetnének be.

Két év múlva, 2007. január elsejétől megszűnne a vállalkozásokat terhelő iparűzési adó – írja a Népszabadság és a Világgazdaság. A kieső bevételeket az adóreformbizottság anyaga szerint több forrásból lehetne ellentételezni. Először is újfajta személyi jövedelemadó rendszert kellene kialakítani. E szerint a helyi önkormányzatok minden személyi jövedelemre kötelezően 18 százalékos adót vetnének ki. Emellett a 2,5 millió forint fölötti kereseteket egységesen további 20 százalékos központi adó terhelné, ami az állami költségvetésbe folyna be. Az ennél kisebb jövedelmek után csak a 18 százalékos helyi szja-t kellene megfizetni – áll a dokumentumban. Tehát a felső adókulcs jövedelmi határa a jelenlegi 1,5 millió forintról 2,5 millióra emelkedne, és lényegében maradna a mostani 18, illetve 38 százalékos adóteher. A bevételből azonban új elosztási mód szerint részesülnének az önkormányzatok, illetve a központi költségvetés. Az egyelőre kérdéses, hogy jövőre mennyiben módosulna a magasabb kulcs sávhatára.

A Fidesz szerint az MSZP az ellenzéki párt adócsökkentési javaslatának megszavazásával bizonyíthatná, hogy nem csak beszél a közterhek mérsékléséről. Varga Mihály volt pénzügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy a kormánypártok számára az adóreform nem adócsökkentést jelent, hanem „ugyanazt a pénzt akarják beszedni az emberektől, csak más eszközökkel”. A Fidesz tervei szerint többek között az iparűzési adó levonhatósága már július elsején hatályba léphetne. –Ez vállalható a kormány számára. Nem újabb és újabb bizottságokra van szükség, hanem konkrét lépésekre – jelentette ki a politikus.

Göndör István szocialista politikus korábban ezzel kapcsolatban elmondta: szerinte nem indokolt a társadalombiztosítási járulék, a társasági adó és az iparűzési adó csökkentése. Az MSZP ugyanis nem támogatja a vállalkozói járulék önkéntes befizetését és az egyszerűsített vállalkozói adó kiterjesztését sem. A szocialista frakcióvezető-helyettes közölte: az általános forgalmi adó kulcsainak csökkentését a szocialisták is tervezik. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc nemrég arról beszélt, nem biztos, hogy az adókulcscsökkentések a költségvetés számára bevételkieséssel járnak.

A néhány hete a magyar gazdaság helyzetét értékelő Draskovics Tibor pénzügyminiszter elismerte, hogy három problémás terület továbbra is fennmaradt az adóterheket illetően: még mindig magas a helyi iparűzési adó, az élőmunkateher, valamint az általános forgalmi adó mértéke. A kormány elképzeléseiről szólva Draskovics még elmondta: az iparűzési adó átalakítása is napirendre került, helyébe a társasági adóval kombinált adónem léphet – közölte.

Ha az internetezőkön múlna, nem a kormányfő adózással kapcsolatos elképzelései szerint változna a jövőben az adórendszer – derül ki a Pénzügyminisztériumnak (PM) küldött állampolgári javaslatokból. A tárca honlapján gyűjtött ötletekből ugyanis leginkább az egy egykulcsos szja- és áfarendszer képe rajzolódik ki, a jelenleg biztosított kedvezmények pedig pusztulásra lennének ítélve: abban sincs konszenzus, hogy ez alá tartozzanak-e a gyermekek utáni, a lakás- és az alkalmazotti kedvezmények. Nagy a támogatottsága a családi adózásnak is.