Az internetre szombaton, Szakértő '90 álnév alatt kikerült, kétszáztizenkilenc nevet tartalmazó lista hitelességét sokak vitatják. Az adatvédelmi ombudsman korábban jogellenesnek nyilvánította a névsor közzétételét és terjesztését, az ORFK nyomozást rendelt el az ügyben, a lista hitelességét pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja. Egyes érintettek cáfolnak, mások beismerő nyilatkozat tesznek. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az érintett egyházi szereplők nevében a mai napon bocsánatot kért a sértettektől.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia keddi nyilatkozata az ügynöktörvény tervezett módosításáról és a szóban forgó listáról
Az MKPK úgy véli, az ügynökkérdés a politikai rendszerváltozás után 15 évvel már nem tisztázható: ezt példázza a február 27-én, anonim módón közzétett lista is. A szocializmusban a társadalom minden területén végeztek megfigyeléseket, e rendszer felállításához a lelki és a fizikai terror minden eszközét bevetették. A Püspöki Kar továbbá elismeri, hogy a beszervezettek között „bizonyára voltak olyan papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal” vétettek embertársaik ellen. „Tetteikért” kérjük a sértettek és Isten bocsánatát. Az MKPK szerint ezen érintettek többsége már felfedte ügynökmúltját, akik ezt eddig még nem tették meg, azoknak pedig a „krisztusi szeretet szellemében” nem vonhatók felelősségre. A közlemény tovább kitér arra is, hogy vannak olyanok, akik a ezen egyházi személyeket azokkal a politikusokkal állítják párhuzamba, akik nem akarják vállalni ügynökmúltjuk következményeit. „Az így vélekedők talán elfelejtik, hogy az egyházi személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és ma is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy mint a politikusok„ – áll a közleményben. Az MKPK szerint az ügynöktörvény-tervezet körül keltett hangulat politikai indíttatású, s csak az Egyház elleni támadásra és az egyház vezetők lejáratására szolgál.
A névsort ért kommentárok
A fideszes Demeter Ervin a figyelem elterelésének tartja az újabb ügynöklistát. Ezt támasztja alá, hogy a Medián WebAudit hétfői politikai cikktoplistájában a húsz legolvasottabb hír a hétvégén megjelent ügynöklistával foglalkozik. Míg a legolvasottabb más témájú politikai hír, amely a gazdatüntetés fejleményeiről számol be, csak a 15. helyen szerepelt. A húszas összesített cikktoplistába a legolvasottabb ügynöklista-hírek közül 13 került be – tudatta keddi közleményében a Medián. Az Orbán-kormány titokminisztere úgy vélekedett, hogy most a gazdatüntetésekről kívánják elterelni a közfigyelmet. Demeter úgy véli, biztosítani kell nemcsak a III-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét.
A hét végén közétett „ügynöklistát” sem Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, sem Boross Péter volt kormányfő, sem Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt igazgatója nem tartja autentikusnak. Varga szerint az eredeti, Németh-féle lista tartalmazott olyan neveket, mely a mostani felsorolásból kimaradt. Véleménye szerint „minden lista manipulált, mivel a nyilvántartás annak idején nem listák alapján történt, valamilyen szempont alapján kezdtek kiválogatni a kartonrendszerből neveket.” Kenedi János történész véleménye szerint a szóban forgó, internetes listán olyan nevek is szerepelhetnek, akiknek a szervezése meghiúsult – írja a mai Népszabadság.
Máté-Tóth András, a Szegedi Egyetem vallástudományi tanszékének vezetője sem tartja hiteles ügynöklistának a netre került névsort, véleménye szerint ha korlátlan pénze lett volna működésre a III/III-as ügyosztálynak, bizonyos, hogy ezekre a személyekre mind kivetette volna a hálóját. Szerinte nem lehetett annyira szorgalmas és sikeres a BM, hogy sikerült volna beszerveznie majdnem az egész korabeli püspöki kart. A Luigi Poggi és Francesco Colasuonno címzetes érsekek szerepeltetéséről az volt a véleménye, alig hihető, hogy a magyar titkosszolgálatok ilyen magas beosztású vatikáni tisztségviselőket együttműködésre bírtak volna. Megjegyezte, a névsorban vannak ugyan, akiket korábban már be lehetett érintettekként azonosítani, mások viszont indokolatlanul hiányoznak a listáról. A tanszékvezető benyomása az, hogy ez az egyházi személyeket sorjázó lista nem ügynököké, hanem olyanoké, akiket a Népköztársaság nem tekintett ellenségének. Közelebbről tehát azoké, akik megkaphatták a hozzájárulást, hogy Magyarországon vezető egyházi tisztséget töltsenek be, illetve hogy idelátogassanak, diplomáciai kapcsolatokat ápoljanak a kormány és a Vatikán között. A teológusnak meggyőződése, hogy a szóban forgó listán számosan vannak, akik sokat tettek a hazai katolikus egyház javára a kádári rezsimben, és sokat tesznek ma is.
Szelektív a hét végén közzétett ügynöklista – állítja Demszky Gábor. A főpolgármester úgy véli: a listának annak idején egyetlen célja volt, hogy az akkori miniszterelnököt, Antall Józsefet befolyásolja egy fontos döntésében. Az SZDSZ-es főpolgármester közölte: 1990 tavaszától egészen októberi főpolgármesterré választásáig az Országgyűlés akkori nemzetbiztonsági bizottsága elnökeként több ügynöklistát látott. Demszky ugyanakkor a mai Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta: az ilyen és ehhez hasonlatos „zsarolási adatbankokat” a mai politikai, illetve gazdasági élet befolyásolására tartja alkalmasnak. Demszky ugyanakkor elismerte, hogy 1990-ben megkapta az Antall-féle listát kettős áttételben, a hozzá eljuttatott listán egy névvel több szerepelt, amit a főpolgármester nem volt hajlandó felfedni. Mint ismeretes: Demszky 1990 októberéig a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt, a szóban forgó lista nyilvánosságra hozatalát ugyanakkor nem kezdeményezte az SZDSZ sem.
Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter a főpolgármesterrel egyetértésben elítélte a módszert, hogy az internetre tesznek föl ilyen listákat.
A névsor szereplőinek kommentárjai
Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspök a hétfői napon közleményben büntetőeljárás megindítását kezdeményezte amiatt, hogy az ő neve is felkerült a szóban forgó listára. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök kijelentette, a megjelent lista miatt személyiségi jogi védelmi lépéseket fog tenni. (dr. Hamvai Béla nyugalmazott püspök mai napon közzétett levelét teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja.)
Stangl Márta, a Magyar Rádió pécsi körzeti stúdiójának szerkesztője, akinek a neve szerepel a listán, cáfolta, hogy együttműködött volna az állambiztonsági szervekkel. Hozzátette: korábban már átvilágították, és határozatot is kapott arról, hogy nem érintett. Arról is csak a határozatból értesült, hogy kísérletet tettek a beszervezésére, de attól elálltak.
A névsorban szintén megtalálható Juhász Előd elismerte: egyéves amerikai ösztöndíjával kapcsolatban „úti jelentést” kellett írnia a BM-nek. Olyan tevékenységet azonban, amelyet a közfelfogás a III/III-asokhoz köt, sosem végzett, és nem is kérték ilyenre – szögezte le.
Cáfolta érintettségét a listán szereplők közül például Győri Béla, a MIÉP szóvivője, Dombóvári Gábor és Gombár János újságíró, illetve Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató. Elismerte viszont Fényi Tibor egykori SZDSZ-alapító, Bohó Róbert, az 1956-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör tagja, ahogy Szegvári Katalin televíziós újságíró is, aki külföldi útjairól számolt be a titkosszolgálatoknak. Ő nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben leszögezi: nem írt soha jelentést, nem kellett környezetéről beszámolnia. (A levelet teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja.)
Bába Iván korábbi külügyi államtitkár, akinek a neve szintén szerepel a felsorolásban, az átvilágító bírák szerint nem dolgozott ügynökként. A határozat kimondja: Bábáról ugyan kiállítottak egy úgynevezett 6-os kartont, ám ő semmilyen nyilatkozatot nem írt alá, és jelentéseket sem tett az állambiztonságnak.
Cáfolja a Magyar Demokrata Fórum, hogy Bakó Lajos, a párt politikusa ügynök lett volna. A párt közleménye szerint Bakó esetében csak névegyezésről van szó, főképp, mert a többi adat egyike – így a születési hely és dátum, illetve édesanyja neve – sem egyezik az internetre feltett listán szereplő Bakó Lajoséval. A Magyar Demokrata Fórum szerint a lista hiteltelenségét bizonyítja, hogy Bakó nevénél minden adatot valótlanul tüntettek fel, miként az is, hogy – több más, a listán szereplő név mellett – az ő ügynökmúltja sem létezik.
Cserhalmi György színművész nem azonos a hét végén napvilágot látott „ügynöklistán”szereplő azonos nevű személlyel – tudatta közleményében a színművész. Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője elismerte, hogy megpróbálták beszervezni a renszerváltás előtt, ugyanakkor hangúlyozta, nem volt ügynök és senkiről sem jelentett.
b>A rendőrségen kívül már az NBH is nyomoz a lista ügyében
Az ORFK nyomozást indított el az interneten olvasható állítólagos ügynöklistáról. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: a nyomozást személyes adattal való visszaélés miatt hivatalból indította el a rendőrség, mely ügyben több magánszemély is jelezte, hogy büntetőeljárást kezdeményez. Megjegyezte, hogy a listán az adatvédelmi törvénnyel védett különleges, személyes adatok szerepelnek, így nyilvánosságra hozataluk aggályos lehet.
Az ügyet már a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja, amely az állambiztonsági szaklevéltárban őrzött iratokkal veti össze a hét végén nyilvánosságra került ügynöklistát. Tóth András, a Minisztelenöki Hivatal illetékes államtitkára elmondta: a nyomozás célja annak a felmérése, hogy az állítólagos ügynöklistában szerepelnek-e állami és szolgálati titkok. Az államtitkár a mai Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a vizsgálati jelentés már a napokban elkészülhet, s majd ennek birtokában döntenek a további eljárások szükségességéről.
(radio.hu, Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, HavariaPress, klubradio.hu, uj.katolikus.hu)
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
