Megzsarolt MSZP-vezetés

A konzervatív német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója, Reinhard Olt Spiclilisták az interneten című írásában ismerteti az ügynöktörvénnyel kapcsolatos kormánypárti érveket. Gyurcsány „új Magyarországán” azonban a régi rezsim számos tagja és segítője kulcspozíciókat töltött be, ezért nem történt meg a titkosszolgálati levéltárak megnyitása.

2005. 03. 02. 8:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A konzervatív német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung bécsi tudósítója, Reinhard Olt Spiclilisták az interneten című írásában ismerteti az ügynöktörvénnyel kapcsolatos kormánypárti érveket. (A cikk terjedelme különösen figyelemre méltó, ha a gazdatüntetéssel kapcsolatos nyúlfarknyi beszámolóval vetjük egybe – K. L.)

„Egy új Magyarország új politikával” ígérte a 2004 ősze óta hivatalban lévő Gyurcsány Ferenc a nemzethez intézett első beszédében. A kormányfői poszton és a szocialista párt elnökségében történő váltást követően a milliárdos Gyurcsány a baloldal újjászületéséről beszélt – írja a lap.

A generációváltás lehetőséget nyújt arra – idézte a FAZ Gyurcsányt –, hogy az ideológiai vitákat „egyszer és mindenkorra lezárjuk”. Tizenöt évvel a fordulat után számos nyílt sebet kellene begyógyítani – állította a miniszterelnök. E témakörbe tartozik szerinte a kommunista titkosszolgálatok örökségével történő foglalkozás.

1990 óta ismételten követelték a belföldi titkosszolgálatok munkatársainak leleplezését. Az „új Magyarországon” azonban a régi rezsim számos tagja és segítője kulcspozíciókat töltött be, ezért nem történt meg a titkosszolgálati levéltárak megnyitása. Éppen ezért gyanúsítgatások és feltételezések kaptak lábra. Medgyessy hírszerzőtiszti rangja, amely közvetlenül a 2002-es hatalomátvételét követően került napvilágra, a levéltárak megnyitásának követeléséhez vezetett.

Alig hozta nyilvánosságra az SZDSZ-közeli Political Capital intézet az interneten saját listáját, új névsor tűnt fel a világhálón, amely állítólag az 1990-es fordulat idején keletkezett, és amelyet Német Miklós Antall Józsefnek adott át.

Bármennyire is ködös a „Szakértő 90” személye, aki a listát feltette az internetre, mégis elegendő port vert fel. A lista 40 politikus 67 újságíró és 50 egyházi személy, valamint értelmiségi és művész nevét tartalmazta. A legtöbben közülük a Belügyminisztérium III/III osztályának dolgoztak.

Időközben Gyurcsányt és Hiller István MSZP-elnököt állítólag levélben szólították fel egykori hivatásos belbiztonsági tisztek, hogy hagyjanak fel a szolgálatok múltjának nyilvánosság előtti kiteregetésével. Ellenkező esetben olyan adatokat publikálnak, amelyekből kiderül a központi és helyi kommunista szervek – amelyekből az MSZP kialakult – nem csak fogyasztói, de megrendelői is voltak a spiclijelentéseknek.

Az MSZP-frakció végül szembeszegülve a jelentős ellenállással, előállt egy, szinte minden aktát nyilvánosságra hozó törvénytervezettel. Elméletben minden párt támogatásáról biztosította az elképzelést, bár az SZDSZ politikusai világossá tették, szerintük a javaslat nem megy eléggé messze, ezért azzal fenyegetőznek, hogy az ellenzékkel fognak szavazni. Mivel ez a kormánykoalíció létét fenyegetné, ezért a tervezet ügyében még nem került sor szavazásra.

A Fidesz üdvözölte, „hogy a szocialisták 15 esztendő után készek az ügyet szabályozni”, egyúttal azonban azt követelték, hogy az egykori ügynökök ne tölthessenek be közfunkciókat, amit viszont az MSZP tart szükségtelennek. Az elnöki ambíciókat dédelgető és választásra készülő Szili Katalin szerint a törvénnyel pontot tehetnek a múltra – olvasható a FAZ-ban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.