Egy, a rendszerváltás óta megoldatlan problémát hozott felszínre az európai uniós egészségbiztosítási kártya bevezetésének terve. Ma Magyarországon elméletileg csak annak járna egészségügyi ellátás, aki a törvény szerint jogosult rá, ám ezt a jogosultságot jelenleg nem ellenőrzi senki. Így a gyakorlatban mindenkit automatikusan fogadnak az orvosok, akinek van taj-kártyája. A taj-kártyára való jogosultságot csak egyszer vizsgálják: kiadáskor, vagyis az esetek többségében a születéskor. Ekkor gyakorlatilag – különböző jogcímeken, főként az eltartotti jogviszony miatt – mindenki megkapja a kártyát és a taj-számot. Ám arra vonatkozóan semmilyen előírás nincs, hogy a későbbiekben rendszeresen ellenőrizni kellene, áll-e biztosítás a taj-szám mögött. „Soha nem alkottak erre vonatkozó jogszabályt” – magyarázta Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettese.
Pedig elméletileg azok nem jogosultak az ellátásra, akiknek semmilyen munkaviszonyuk nincs, nem nyugdíjasok és munkanélküliként sincsenek bejelentve (például feketemunkások, hajléktalanok), valamint nem eltartottak, vagyis nem élnek egy járulékfizetővel közös háztartásban, s vállalkozásuk sincs.
Mindezt csak az uniós tagság óta kell vizsgálni, akkor, ha valaki E111-es nyomtatványt igényel. Ez kell ahhoz, hogy ha egy másik uniós országba utazunk, akkor is járjon sürgősségi egészségügyi ellátás. Ezt a dokumentumot váltja fel a tervek szerint október 1-jétől az új európai betegbiztosítási kártya. Ennek egyik nagy előnye, hogy nemcsak kilencven napig, hanem stabil munkaviszonnyal rendelkezők, kiskorúak esetében akár két évig is érvényes lehet.
Király Gyula szerint 100-200 ezer ember esetében derülhet ki, hogy nem jogosult az európai kártyára. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy egyes felmérések csak a feketemunkások számát félmillióra teszik, látszik, hogy ez egy óvatos becslés. Persze sokan szerződést kötnek az OEP-pel az E111-es megszerzéséért, azt ugyanakkor szintén nem ellenőrzik, hogy a jogosítvány kézhezvétele után is fizet-e a frissen biztosított állampolgár. Olyan is előfordul, hogy egyes cégek nem fizetnek járulékot az alkalmazottaik után, miközben azok jóhiszeműen azt gondolják, rendben van a biztosításuk.
Ugyanakkor ez a kérdés akkor fog akuttá válni, amikor 2008-tól egységesítik a nemzetközi kártyát a ma még papír alapú itthoni kártyával.
Ekkor fog fény derülni arra, hogy hányan veszik igénybe úgy az ellátórendszert, hogy valójában nem jogosultak rá. Szakértők szerint elképzelhető, hogy ez fogja kikényszeríteni a társadalombiztosítás átalakítását olyan irányba, hogy teljes körű ellátást csak azok kapjanak, akik mögött valós biztosítás van. Megoldás lehetne, ha az ellátórendszerből kiesők számára ezzel párhuzamosan kialakítanánk egy alapcsomagot, amely tartalmazná, hogy mi az, ami szociális alapon, biztosítás nélkül is jár. Az ő ellátásukat nem a társadalombiztosításból, hanem a költségvetésből külön kellene finanszírozni – magyarázta Skultéty László, a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet ügyvezetője, aki úgy vélte: a régi uniós országokban és az USA-ban is van példa ilyen megoldásra, ám „ezzel az üzenettel nehéz volna választást nyerni„.
Forrás: Magyar Hírlap
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
