Van alapja a skót vicceknek?

A legtöbb embernek a skótokról elsőként a kilt, azaz a skót szoknya, illetve a zsugori skótokról szóló viccek ugranak be. A skótok fösvénységét a mai statisztikák nem támasztják alá, hiszen Nagy- Britannián belül egy főre számítva a skótok adakoznak a legtöbbet. Ugyanakkor, mint minden nemzet karakterisztikájának, ennek is van alapja – írja a geographic.hu.

A skótok hosszú évszázadokon át Európa legszegényebb népei közé tartoztak, akik ráadásul állandó függetlenségi harcokban álltak az elnyomó angolokkal szemben. A szegénység sok generációt megtanított a takarékosságra. Ezt erősítette a puritán, pazarlástól mentes életvitelt hirdető kálvinizmus a 16. századtól.

A skótok fösvénysége azonban csak a 18. század közepén jelent meg írott munkákba. Ez idő tájt egyre több felemelkedni vágyó skót indul Londonba, ahol az angolok nem kis bosszúságára sok skót tudós, művész, kereskedő, vállalkozó komoly sikereket is ér el. Emiatt egyes politikai mozgalmak rágalmazási hadjáratba kezdtek, és a skótokat gyakran vádolták meg korrupcióval és kapzsisággal.

Az irigységet táplálta, hogy a kor leggazdagabb üzletemberei szintén skótok, glasgow-i dohánykereskedők voltak. A skótok a nemzetközi pénzvilágból sem hiányoztak. Skót volt többek között Alexander Hamilton (1755-1804), az USA első pénzügyminisztere, valamint James Pollock (1810-90), aki először vésette az amerikai pénzérmékre a mai napig használatos „In God we trust” (Hiszünk Istenben) feliratot. Skótok alapították az angol és a francia nemzeti bankot is. A skótok a zsugoriság helyett természetesen szívesebben hangsúlyozzák elődeik híres találmányait. Skót találmány többek között a telefon (feltalálója Alexander Graham Bell), a tévé (John Logie Baird), a penicillin (Sir Alexander Fleming), a gőzmozdony (James Watt), a faxgép (Alexander Bain), a légtömlős gumiabroncs (John Boyd Dunlop), a logaritmus (John Napier) vagy az esőkabát (Charles MacIntosh).

(National Geographic)