A Frankfurter Allgemeine Zeitungban Mark Siemons Az „új emberek” borzalmas uralma című írásában emlékezik a Vörös Khmer vasárnap 30 esztendeje kezdődött rémuralmára.
1975. április 17-én vonultak be a Vörös Khmer csapatok Phnom Penh-be, majd rövid úton felszólították a majd hárommillió lakost, hogy hagyja el a fővárost, mert egy amerikai légitámadásról tartanak. A halálmenet végeztével a washingtoni támogatást élvező Lon Nol-rezsim vezető funkcionáriusainak hosszadalmas kérdőívet kellet kitölteniük, majd kivégezték őket.
Ugyanarra a sorsra jutottak, mint a diplomások 85 százaléka, vagy a százezernyi buddhista szerzetes 96 százaléka, a vietnami és kínai kisebbség tagjai. Majd a forradalmi csapatok kerültek sorra, soraikban folytatódott az „ellenséges ügynökökkel” szembeni tisztogató akció. Összességében minden negyedik kambodzsai elpusztult az 1979-ig tartó rémuralomban, a halálos áldozatok számát minimálisan 1,7 millióra becsülik.
A szellemvárossá változott Phnom Penh-ben a templomokat és a jegybankot felrobbantották. Ugyanúgy, ahogyan felszámolták a pénzt, megszüntették a boltokat, az iskolákat és a kórházakat is, hiszen mindezekre a paraszti önellátó gazdálkodás visszaállítására törekvő Vörös Khmer rezsimnek nem volt szüksége.
Az irányítást egy ismeretlen hatalom vette át, amely kezdetben az Angka, „a szervezet” nevet viselte. Csak 1976 januárjában, amikor az ország nevét „demokratikus Kampucsára” változtatták, tették közzé a kormánylistát.
Az ország élén álló Pol Potot akkor szinte senki sem ismerte, arca sohasem jelent meg propaganda plakátokon és magát az „egyes számú testvérnek” szólíttatta. Először 1977 szeptemberében sikerült azonosítani, amikor hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Ekkor derült ki, hogy Pol Pot azonos azzal a Saloth Sarral, aki eredménytelenül tanult rádiótechnikát Párizsban, de sikeresen küzdötte fel magát az illegalitásban a kambodzsai kommunista párt élére.
A nemzetközi színtéren a Vörös Khmer számára igencsak hasznos volt, hogy nem hangsúlyozták kommunista mivoltukat. És a trükk kezdetben eredményesnek tűnt, hiszen nemcsak Kína, de egy időben az Egyesült Államok és az ENSZ támogatását is élvezték a Vietnam és a Szovjetunió elleni küzdelem fontos bástyáiként.
Csak 2004 októberében tudott az ENSZ a Vörös Khmer háborús bűneit kivizsgáló nemzetközi bíróság felállításáról megállapodni. E bíróság azonban a rezsim meghatározó személyiségei közül eddig csak két személyt helyezett vád alá; az egylábú mészárosként ismert Ta Mok tábornokot, Kang Kek Ieu-t, aki a Toul Sleng koncentrációs tábort irányította.
A többiek vagy halottak, mint Pol Pot, vagy kiegyeztek az új rezsimmel és már amnesztiában részesültek. Esetleg, mint a volt külügyminiszter Ieng Sary, aki már a gyémántüzletbe beszállt milliárdosként tengeti napjait.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter így akarja legyőzni a nyugdíjasokat!
