A Világgazdaság értesülései szerint várhatóan újabb 365 napig „virulhatnak” a kényszervállalkozások. Ha az országgyűlés elfogadja Pető Iván (SZDSZ) indítványát, az adóhatóság 2006 közepéig nem büntetheti a hazai vállalkozásokat az úgynevezett színlelt szerződések miatt.
Pető a lapnak elmondta: a tavalyihoz hasonló indítványt nyújt be a napokban, amely azt szorgalmazza, hogy az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényt ismét módosítsák, vagyis az eddigi szabályozáshoz képest inkább egy évvel hosszabbodjon meg a moratórium határideje.
Ebben az esetben az adóhatóság 2006 közepéig nem büntethetné a hazai vállalkozásokat az úgynevezett színlelt szerződések miatt, s így az adóellenőrök munkája ugyan korlátozott lesz, a munkaügyi ellenőrök viszont dolgozhatnak a leleplezésen, sőt továbbra is átminősíttethetik, vagy megszüntettethetik a munkaviszonyt színlelő szerződéseket.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly több mint négyszáz munkaszerződést minősíttetett át, 1185-en követtek el szabálysértést – nyilatkozta a Világgazdaságnak Békés András elnök. Az idén az első negyedévben ötven színlelt szerződést leplezett le a felügyelet, ez összesen kétszáz kényszervállalkozót, vagyis „munkavállalót”, illetve „foglalkoztatót” érintett. A rájuk kirótt bírság meghaladja a kilencmillió forintot.
A munkaviszonyt takaró színlelt szerződések tisztázására korábban olyan kormányrendelet született, amely a minisztérium feladatkörébe utalta, hogy a művészek, az újságírók, a biztonsági- és vagyonőrök, a sportolók, a fuvarozók önfoglalkoztatására külön szabályozási javaslat szülessen. A munka ugyan elkezdődött, ám érezhető volt, hogy a cél, miszerint a foglalkoztatók ne tudjanak kibújni az adó- és járulékfizetési kötelezettségeik alól, az új szabályozásokkal sem valósulna meg.
A Menedzserek Országos Szövetsége és a Joint Venture Szövetség szerint sem csökkenti a hazai kényszervállalkozások számát az önfoglalkoztatás szakmaspecifikus szabályozása, sőt egy önálló önfoglalkoztatási törvény sem legalizálhatja a színlelt szerződéseket. Többre, a munkáltatók motiválására van szükség, amely egyrészt a járulékok csökkentésével, másrészt a foglalkoztatási támogatások növelésével érhető el. A két szövetség képviselője egyetért abban, hogy a szakmánként érvényes törvények precedenst teremtenek, így mások, például a programozók, a kereskedők, a vendéglátósok és az ügyvédek is jelentkezhetnek majd az egyedi elbírálásért. A munka adóterheit kellene sürgősen csökkenteni, ez ma már az ország versenyképességének stratégiai kérdésévé és nem négy vagy több szakma speciális problémájává vált – hangsúlyozta Dénes Gábor, a menedzserszövetség főtitkára.
Körülbelül 400 ezerre taksálja a hazai kényszervállalkozók számát Benedek Tamás. A Joint Venture Szövetség gazdaságstratégiai bizottságának elnöke úgy látja, a kényszervállalkozásokat ellehetetlenítő intézkedésekre igenis szükség van, az ilyen formában dolgozókat alkalmazottként kellene foglalkoztatni. Ehhez azonban az kell, hogy a vállalatok foglalkoztatási kedve nőjön, és felvegyék a leplezett munkaviszonyban alkalmazottakat.
A színlelt foglalkoztatás az adómoratórium meghosszabbítása esetén is „életveszélyes” lehet, hiszen bár az adóellenőrök nem vizsgálódnak ezen a téren, az átminősített szerződésekről az OMMF minden esetben tájékoztatja az APEH-et, ahol a büntethetőség elévülési ideje öt év.
origo.hu
Németh Szilárd: Az ukrán energiafenyegetés a magyaroknak négyszeres gázárat és dupla áramárat jelentene
