Várhatóan október elsejétől egységesítik az áfakulcsokat, de egyéb áfarendszerbeni változások csak 2006. januártól lépnek hatályba. Már a parlament tavaszi ülésszakán benyújtja a kormány a jövőre tervezett egyéb adóváltozásokat is, de csak év elején vezetik be azokat. A kormánypártok egyelőre óvatosan nyilatkoznak a nyilvánosságra került javaslatokról, de nagy lelkesedéssel nem fogadták azokat.
A kormány szándékai szerint a parlament még a nyár végéig elfogadhatja ezeket az adótörvény-változtatásokat. Ugyanakkor újabb évközbeni adóváltozásokra is fel kell készülniük az adózóknak: az általános forgalmi adó normál kulcsa 19-20 százalékra csökkenne, s megszűnne a 15 százalékos kedvezményes kulcs. Az újrakodifikált áfatörvény pedig szintén 2006. január elsején lépne hatályba.
Az áfa rendszerét az adóreform-bizottság nem javasolta év közben átalakítani, ám kormányzati oldalról a legnagyobb elszántság éppen ezen a területen mutatkozik. Az áfakulcsok egységesítése szinte elvárás a politika részéről, mégpedig annak október elsejei bevezetése. Előzetes elemzések szerint az adókulcs egységesítésének kedvező hatásai sokkal érzékelhetőbbek, mint a kedvezőtlenek. Az áfatörvény tavaszra tervezett módosítása mellett a kormány ősszel tervezi beadni az Országgyűlésnek az újra kodifikált áfatörvényt. Ennek keretében – az uniós irányelveknek megfelelően – a törvény szerkezetét is átalakítanák.
A társasági adó központi költségvetést megillető része 2006-ban is 16 százalék maradna. Az adóreform-bizottság javaslata szerint ötmillió forintig a jelenlegi 16 helyett csak tízszázalékos társasági nyereségadót kellene fizetni. Ennek feltétele lenne, hogy adókedvezményt nem lehetne érvényesíteni, és igazolni kellene bizonyos bérköltséghányad meglétét is.
Az szja-rendszer tekintetében jövőre a javaslatok alapján nagy változások várhatók. Az egyik verzió: jövőre 1,7 millió forintra emelnék fel a 38 százalékos felső kulcs határát, míg az ezzel versengő változat másfél és kétmillió forint között 25 százalék körüli újabb kulcsot vezetne be. Az adójóváírás és kiegészítő adójóváírás mértékét a jelenlegi szinten befagyasztaná az adóreform-bizottság. Az szja-kedvezmények szűkítése a középtávú adóreform pontjai között kapott helyet, azonban nem zárható ki már jövőre a Sulinet-, valamint az oktatáshoz kapcsolódó kedvezmények – felsőoktatási tandíj és felnőttképzés – megszüntetése. A bizottság szerint indokolt lenne az adómentesen, illetve kedvezményesen adózó természetbeni juttatások és más pénzbeli támogatások korlátozása is. Továbbra is érvényben lenne azonban az önkéntes pénztári, a magán-nyugdíjpénztári és a biztosítási kedvezmény is.
Az eva választhatósági határa maradna 25 millió forint, azonban a magasabb költséghányadú tevékenységek esetében – egyszerűsített költségnyilvántartás vezetése mellett – tíz százalék lenne csak a teher. Lenne egy kötelező minimális költséghányad is, amelynek mértéke 50 százalék körüli lehet. A magasabb költséghányadú körbe várhatóan azok a tevékenységek tartoznának, mint amelyre az szja-törvényben az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a jelenleg általánosnál magasabb költséghányadot alkalmazhat, ezeket a törvény tételesen felsorolná.
Az adóreform-bizottság javaslatai közül a legkritikusabbnak az iparűzési adórendszer átalakítása ígérkezik, amely lényegében együtt járna az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításával. Két változat létezik: az egyik szerint jövőre az iparűzési adó maximális mértéke egy százalékra csökkenne, míg a másik szerint 1,7 százalékra. Ez azonban nem jelentené a vállalkozások terheinek csökkentését, hiszen ezt más módon, de lényegében beszednék tőlük.
A jövő év utolsó negyedében megszűnne a tételes egészségügyi hozzájárulás, de már januárban 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra emelkedne a munkavállalói egészségbiztosítási járulék. (Világgazdaság)

Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon