Ezzel – ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást – nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá válnak az ügynökakták – hangzott el az Info Rádióban.
Az úgynevezett ügynöktörvény módosítása – melyet a parlament 194 igen, 6 nem és 129 tartózkodással hagyott jóvá – az indoklás szerint a múlt jobb megismerhetőségét célozza. A szocialista előterjesztők néhány napja bejelentették: javasolják a köztársasági elnöknek, kihirdetés előtt kérje az Alkotmánybíróság véleményét, mert ők maguk sem biztosak benne, hogy az ellenzék által elutasított alkotmánymódosítás nélkül közzé lehet-e tenni a ma nem közszereplő egykori belügyi tisztek és beszervezett emberek adatait. Az államfő szóvivője útján a Magyar Rádióval azt közölte: csak a megszavazott törvényszöveg megvizsgálása után dönti el, teljesíti-e a kérést.
Az Országgyűlés több gazdasági társaság tartós állami tulajdonban tartásáról döntött. Ezáltal 99 vagy 100 százalékos állami tulajdonban marad a Magyar Posta, a Tokaj Kereskedőház, a Villamosenergia-ipari Rendszerirányító, valamint a Magyar Villamos Művek és rajta keresztül a Paksi Atomerőmű.
Elfogadta a többség azt is, hogy egy tavalyi döntéssel ellentétben ne legyen kötelező nyugdíjazni a 65 éves köztisztviselőket és közalkalmazottakat. Előbbieknél ismét 70 évre emelkedik, míg a tanárokat is magába foglaló utóbbi csoportnál nem lesz korhatár.
A Parlament döntése nyomán újabb egy év haladékot kaptak az érintettek a színlelt szerződések felszámolására. Bár a kormány nem értett egyet az előterjesztéssel, mégis támogatta azt, így jövő nyárig kell megtalálni főként a művészek, újságírók, sportolók, biztonsági őrök megfelelő foglalkoztatási formáját.
origo.hu
Túlélőkalauz az érettségi alatt: így küzdheted le a vizsgadrukkot
