Míg az ország egyes régióiban szántókra és erdőterületekre élénk kereslet van, addig jó néhány területen túlkínálat alakult ki – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felméréséből, amely a földpiac sajátosságait, változásait, az uniós csatlakozás hatásait, valamint az árakat befolyásoló tényezőket vizsgálta.
A fokozott kereslet elsősorban azokat a megyéket jellemzi, ahol magas aranykorona-értékű, kedvező fekvésű, illetve nagyobb kiterjedésű szántók és erdők találhatók. Ilyen például Győr-Moson-Sopron és Somogy megye. Ugyanakkor a gyengébb földterületű észak-magyarországi megyékben, valamint a nehezen megközelíthető zsákfalvak és a csökkenő lélekszámú, elöregedő települések környezetében a gyér vevői érdeklődés miatt jelenleg is erős a kínálat. A földminőség és a terület megközelíthetősége mellett fontos vásárlói szempont az értékesítésre kínált szántók, erdők mérete és a tulajdoni viszonyok rendezettsége.
A jelenlegi piacot tekintve a forgalom oldaláról elmondható, hogy egyfajta várakozás alakult ki a tulajdonosok körében. Egyrészt gyakori, hogy a potenciális vevők sok esetben nem rendelkeznek a vásárláshoz szükséges tőkével, másrészt a tulajdonosok a hazai földárak emelkedésére spekulálva inkább kivárnak. Persze azért köttetnek adásvételek, ezek jelentős része a szántó művelési ágba tartozó területeket, míg a nyélbe ütött szerződések kisebb hányada a szőlőterületeket és a gyümölcsösöket érinti. Ez utóbbi vásárlások elsősorban a történelmi borviékeken zajlanak, ahol az utóbbi időben megjelentek az úgynevezett presztízsvásárlók is. A felmérés adatai alapján a megyék többségében birtokkoncentrációs folyamat indult meg.
A kínálati piacon megjelent eladói kört vizsgálva a földterület értékesítésére elsősorban a megélhetési gondokkal küzdő idősebb korosztály, valamint a gazdálkodni nem kívánó tulajdonosi réteg szánja el magát. Annak, hogy a tulajdonosok közül ki miért akar megválni földjétől, számos oka van. Ilyen a nehéz megélhetés, a havi jövedelem kiegészítésének lehetősége, valamint a mezőgazdasági gazdálkodás alacsony jövedelmezősége, gyakran veszteségessége.
A földvásárlók összetétele, illetve a területszerzés oka szintén sokrétű. A piacon vevőként elsősorban olyan tőkeerős gazdálkodók jelennek meg, akik birtoknövelési, birtokegyesítési szándékkal keresnek újabb területeket, s közöttük sok a komoly vállalkozást folytató családi gazdálkodó. A vásárlók másik csoportja befektetési, vagyis spekulációs céllal vesz földet. Ez a vásárlói kör elsősorban a nagyobb városok környékén, a nagyvárosok frekventált részein, a főutak, az épülő vagy még csak tervezett autópályák melletti területeket keresi. Az elsődleges szempont náluk az ingatlan kiválasztásakor, hogy a fekvésből adódóan milyen egyéb hasznosítási lehetőségre van mód, illetve hogy a most alacsony áron megvásárolt területeket mekkora haszonnal tudják majd értékesíteni. (Bizonyos mértékig ide tartoznak azok a vevők is, akik az uniós támogatások megszerzésének reményében vásárolnak területet.)
A válaszadók többsége a legfontosabb áralakító tényezőnek a művelési ágat, a terület fekvését, elhelyezkedését és aranykorona-értékét tartja. Erős árnövelő tényező lehet, ha valaki nagyobb összefüggő területet kínál fel eladásra, de például a nyugat-dunántúli területeken árfelhajtó szerepet játszanak a külföldi földvásárlók is. Ugyanakkor nehezebb értékesíteni a természetvédelem alatt álló vagy természetvédelmi területek közelében fekvő területeket.
Az AKI adatai szerint hektáronkénti 1 millió forintos árat már több megyéből is jeleztek. Ilyenek: Baranya, Békés, Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Somogy, Vas, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ez az ár már eléri a francia és a finn átlagárat, de csak fele, harmada az unió 15 aranykorona-értékű átlagárainak, nem is beszélve a négyszeres spanyolországi, nyolcszoros hollandiai és tizenkétszeres luxemburgi árakról. A gyenge minőségű (például Fejér és Nógrád megyében található) földeknek azonban jóval alacsonyabb (10 ezer – 50 ezer forint hektáronként) az ára és jól mutatja a széles skálán való árszóródást, hogy a hajdúsági löszhát 42 aranykoronás földjeiért hektáronként akár 1,4 – 1,7 millió forintot is megadnak napjainkban. Szintén kiemelt árral, akár hektáronkénti 1,5 millió forinttal kalkulálhatnak azokon a területeken, ahol a termőföldek belterületbe vonása várható, vagy a felkapott, külföldiek által is támogatott gyógyfürdők közelében találhatóak.
(Forrás: Napi Gazdaság)
| FÖLDÁRAK ORSZÁGRÉSZEK
SZERINT |
||
| Minõség | Ársáv | |
| (aranykorona) | (ezer forint/hektár) | |
| Nyugat-Dunántúl | 15-25 | 400-600 |
| Dél-Dunántúl | 15-30 | 300-400 |
| Budapest környéke | 15-25 | 500-2000 |
| Alföld | 15-40 | 300-500 |
| Észak-Magyarország | 5-15 | 200-300 |
| Forrás: Földbróker.hu | ||
