Fidesz: keressék meg a törvénytelen áfa-visszatartás felelőseit

A törvénytelen és szabálytalan áfa-visszatartás felelőseinek felkutatására kéri a Fidesz a kormányfőt – mondta napirend előtt Tállai András (Fidesz) szerdán a parlamentben. A Ház meghallgatta az Állami Számvevőszék vezetőjének jelentését, amit vita nélkül elfogadott. A házbizottság döntött arról, hogy június 6-7-én választ államfőt az Országgyűlés.

A Fidesz arra kéri Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy keresse meg a törvénytelen és szabálytalan áfavisszatartás felelőseit – mondta Tállai András (Fidesz) napirend előtti felszólalásában szerdán a parlamentben.

Tállai felhívta a figyelmet: mára már 300 ezer főre emelkedett a munkanélküliek száma, a kormányváltás óta pedig már 4000 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Negatív tény továbbá, hogy a KSH szerint a gazdasági növekedés is csak 3 százalék volt az utóbbi esztendőben, ami Tállai szerint a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok adóemelései, illetve az új adók bevezetése miatt is alakult így.

Emlékeztetett arra is, hogy áprilisra az állami költségvetés elérte az éves szint 70 százalékát, de a központi költségvetés hiánya 84 százalékot tett ki az első négy hónapban. A törvénytelen áfavisszatartásokkal pedig 300 milliárd forintot vont ki a kormány hónapokra a gazdaságból. Úgy tűnt, az elmúlt hónapok során, hogy az adófizetőknek csak kötelezettségeik vannak, jogaik nincsenek – fogalmazott az ellenzéki politikus. Mindez ráadásul 7 milliárd forintjába került az államnak, amit minden bizonnyal az adófizetőkkel fizettet meg. Ezért arra kéri a Fidesz Gyurcsány Ferenc kormányfőt: ne lehessen következmények nélkül ilyet elkövetni, és keresse meg a felelősöket.

- A GDP az első negyedévben 3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és ez az eredmény az eurózóna teljesítményéhez képest is dicséretes – reagált Tállai felszólalására Katona Tamás pénzügyi államtitkár. Hozzátette: az államháztartás valóban küzd problémákkal, de a probléma kezelése a megfelelő mederben folyik. Közölte: az áfa-visszatartás 127 milliárd forintot és négyezer vállalkozást érintett.

Az ÁSZ elnöke átláthatóbb államháztartást szorgalmaz

Az államháztartás működésének átláthatóságát, a hosszú távú nemzetgazdasági tervezés erősítését, és a közösségi ellátó-elosztó rendszer reformját sürgette az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlésben az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló jelentés és határozati javaslat vitájában.

Kovács Árpád az átláthatóságról elmondta: az utóbbi néhány évhez hasonlóan a 2005. évre vonatkozóan sem értékelhették teljesnek és megnyugtatónak az adóbevételi, és a vámbevételi előirányzatok megalapozottságát. Az ÁSZ elnöke kiemelte: a makrogazdasági pénzügyi előregondolkodás erősítése elengedhetetlen, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakra megalapozható legyen a hazai költségvetés- és fejlesztéspolitika.

Az ország infrastruktúrális fejlesztése kapcsán az autópálya-építésekről beszélve közölte: az állami és a magántőke együttműködése csak akkor helyes, ha a gyorsaság biztos nagyobb haszonnal jár, mint amennyi többletkiadást okoz ez a megoldás. Az úgynevezett PPP ugyanis csak rövid távon kíméli a költségvetést.

Kovács szerint nem elégséges az előrehaladás a nagy közösségi ellátó-elosztó rendszerek modernizálásában, pedig ezek (a képzés, az egészségügy és a jóléti szektor is) versenyképességi tényezők. Arra figyelmeztetett: ha az állami hivataloktól csak a pénzt vonják el, és csökkentik a létszámot, az nem pótolja a közigazgatási reformot.

Az uniós pénzek jobb felhasználása érdekében Kovács szerint ki kellene alakítani az igazi régiókat, intézményrendszerükkel együtt.

Az ÁSZ beszámolójáról nem alakult ki vita, mert ennek az intézménynek a munkáját mindegyik frakció jónak tartja.

Kitűzték a köztársasági elnök-választás napját

Június 6-án és 7-én lesz a köztársasági elnök-választás a parlamentben – egyeztek meg a frakciók képviselői a házbizottság rendkívüli ülésén.

Az egyeztetés után Mandur László, az Országgyűlés alelnöke elmondta: ajánlásokat május 30-ig lehet tenni, vagyis eddig az időpontig gyűjthet legalább 50 képviselői aláírást bármelyik parlamenti párt a jelöltállításhoz.

Vita a titkosszolgálati iratok nyilvánosságáról

Továbbra is bizonytalan, nyilvánossá válnak-e az előző rendszer titkosszolgálatainak iratai.

Ismét szavazásra vár ugyanis néhány szocialista képviselőnek az az alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondaná, hogy az 1990 előtti állambiztonsági szolgálatok alkalmazottainak és közreműködőinek adatai mindenképp nyilvánosak, akár közéleti szereplő ma az illető, akár nem.

A módosító indítvány a közelmúltban egyszer már nem kapott szükséges (minősített) többséget, ami könnyen megismétlődhet. A most zárult, egyébként elég gyér vita azt mutatta, hogy az ellenzék, amelynek szavazataira szükség van, nem támogatja a javaslatot.

MDF-képviselők is nyújtottak be módosító indítványt. Eszerint kizárnák a közhatalom gyakorlásából, például a képviselői vagy a miniszteri tisztségből mindazokat az előző rendszerbeli politikusokat, akik akkori tisztségük folytán állambiztonsági jelentéseket kaptak. Ezt korábban fideszes képviselők kezdeményezték.

Ez viszont a jelenlegi kormánypártok számára elfogadhatatlan. A régi titkosszolgálati iratok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatnak már csak a záró szavazása van hátra, és azt egyszerű többséggel is el lehetne fogadni, a szocialisták azonban attól tartanak, hogy alkotmánymódosítás nélkül ezt az Alkotmánybíróság esetleg megsemmisítené.

Az előterjesztők egyike, Burány Sándor a Krónika kérdésére azt mondta: a Fidesz még nem nyilatkozott véglegesen, ezért ők megvárják a jövő heti szavazást az alkotmánymódosításról, és utána döntik el, mi történjék az említett törvényjavaslattal.

Forrás: Magyar Rádió, fideszfrakcio.hu