Az adóellenőrök nemrégiben újabb, országos ellenőrzés keretében kutattak feketemunkások után az építkezéseken. Az eredmény: ezerszáz munkás közül kilencnél bizonyosodott be, hogy illegálisan alkalmazták. Pedig az építőipar hagyományosan az egyik leginkább fertőzött ágazat – csak a bizonyítás nehéz.
Harc a feketemunka ellen – a kormány szerint ez az egyik azok közül a lépések közül, amelyek egy élhetőbb és igazságosabb ország felé vezetnek. A tapasztalatok azonban vegyesek: vagy az elszántság kevés, vagy az eszközök hiányoznak. Legalábbis erre engednek következtetni az április 27-ei, országos razzia tapasztalatai is, amelyeket tegnap közölt az APEH.
A tájékoztató szerint a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség munkatársaival megerősített adóellenőr csapatok összesen 29 helyszínen jelentek meg egy időben. Az igaz, hogy az ezerszáz foglalkoztatott közül csak negyven tudta felmutatni a munkaszerződését, s ezer munkavállalónak utólag kell bemutatnia azt, mindössze három cégre sikerült rábizonyítani, hogy illegálisan alkalmaznak munkásokat (összesen kilencet).
A tapasztalatok szerint az alkalmazottakat jól kioktatják az építtető társaságok. Az ellenőrök ugyanis mind gyakrabban hallják azt a kifogást, hogy a múlt héten vagy éppen ma lépett valaki munkába, így nem is lehet még szerződése. Az sem ritka, hogy a munkások csak „véletlenül épp arra jártak„ vagy ”nézelődtek„.
A rendőri segítség egyébként azért is elkel ezeknél az akcióknál, mert sokan megpróbálnak elmenekülni az ellenőrök elől. Ez érthető, hiszen – ha valaki mégis lebukik – sokat fizethet. Egy-egy céget ugyanis dolgozónként kétszázezer forint büntetéssel sújthatja az adóhivatal, sőt – a bírság kiszabása mellett – tizenkét napra le is húzathatja a rolót. Ha másodszor akad fenn valaki az ellenőrzésen, akkor már harminc, ha pedig harmadszor, akkor hatvan napra is nyúlhat a bezárás.
Forrás: Magyar Hírlap
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
