Buzássy Lajost, aki 1996 februárja és 1997 nyara között volt a földművelésügyi minisztérium helyettes államtitkára, a táblabíróság folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisításban mondta ki bűnösnek. Pénzbüntetésre ítélték az egyetem akkori rektorát, illetve a kertészeti kar dékánját is, míg a dékánhelyettes és a doktori tanács vezetője megrovásban részesült.
A vádirat szerint Buzássynak, aki főiskolai szintű diplomával rendelkezett, egyetemi végzettséget igazoló okiratra lett volna szüksége helyettes államtitkári kinevezéséhez. Habár az okiratot csak egy hároméves kurzussal szerezhette volna meg, az egyetem vezetői alig két hónap alatt megadták a politikusnak a diplomát. Az elsőrendű vádlott ezt követően „vérszemet kapott”, és 1996 augusztusában úgy döntött, hogy doktori címet is szerez „gyorsított eljárásban”. Az egyetem doktori tanácsa meg is adta volna a címet – annak ellenére, hogy a szocialista politikus nem rendelkezett nyelvvizsgával –, ám ekkorra egy parlamenti interpelláció révén kitudódott a jogtalanság, s a címet már nem kaphatta meg.
Első fokon a bíróság 72 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Buzássyt folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás miatt, s ezt a Pécsi Ítélőtábla helyben is hagyta. A másodrendű vádlott kari dékánt 150 ezer forint megfizetésére követelezte az első fokon eljáró bíróság, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés miatt. A táblabíróság ez utóbbi vádpont alól mentesítette ugyan a dékánt, összességében azonban helybenhagyta a döntést. A dékánhelyettesre és a doktori tanács elnökére első fokon kiszabott pénzbüntetést a táblabírák megrovásra enyhítették, az első fokon felmentett rektort viszont közokirat-hamisítás miatt 90 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
origo.hu
Nagy Ervin ezúttal az RTL-en égette szénné magát, nekiugrott a színésztársainak
