Már nem karriercél a külföldi kiküldetés

Egyre több multinacionális cég ajánl külföldi munkalehetőséget a magyar közép- és felső vezetők számára, de többségük nem fogadja el a felkérést a családra és a megteremtett egzisztenciális helyzetre hivatkozva. Sokan attól is tartanak, hogy a visszatérés után nem találnak munkát maguknak, több esetben pedig a piac által nyújtott lehetőségek sem egyeznek meg elképzeléseikkel.

MNO
2005. 05. 17. 6:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több az a multinacionális cég, amely külföldi megbízatást kínál alkalmazottjaiknak. Az amerikai vagy holland cégek például tízesével küldik külföldre közép-, illetve felsővezetőiket egy-egy projekt vagy az ottani menedzserek helyettesítése céljából. A külföldi út gyakran a vállalaton belüli előrelépés formája.

Napjainkban a nagy cégek 30-40 százaléka mozgatja a magyar vezetőket. Pár tízezer főre tehető a külföldön munkát vállaló vezetők száma, ami körülbelül megegyezik a Magyarországon tevékenykedő külföldi menedzserek számával. A magyar munkavállalók jól alkalmazhatók külföldön, felkészültek, megfelelő kvalitással és tapasztalattal rendelkeznek. Általában azok helyezkednek el könnyen más országban, akik a logisztika, a fejlesztés vagy a műszaki gyártás területén dolgoznak.

A menedzserek inkább a közép- vagy délkelet-európai országok felé léphetnek, amelyek kultúrája, gazdasági környezete is hasonló. Egy új külföldi iroda nyitásakor szívesebben alkalmaznak a régió sajátosságait ismerő, tapasztalatokkal rendelkező vezetőt. Nyugat-Európába sokkal kevesebb közép- és felsővezető áramlik, arrafelé általában vállalati központokba kerülnek a szakemberek, jellemzően regionális brand menedzser, kontroller vagy gyártásvezetői pozícióba. Az európai uniós tagság nem befolyásolta a mobilitást a menedzserréteg szempontjából. A DBM Hungary csatlakozás előtt végzett felmérése szerint közép- és felsővezetőkre nincs igény, elsősorban szakmunkásokat és egészségügyi dolgozókat várnak.

Szakértők szerint a magyar közép- és felsővezetői réteg nem vállalja szívesen a külföldi kiküldetést. A kilencvenes évek közepe táján még karriercél volt a külföldi szakmai gyakorlat megszerzése. Ma ez már nem olyan vonzó. A vezetők már családot alapítanak és elérnek egy bizonyos szintű egzisztenciát, mire ajánlatot kapnak a külföldi munka elvégzésére. A legtöbb vezető fél a visszatérés utáni munkanélküliségtől, illetve a munkakereséstől. A külföldön szerzett tapasztalat alapján úgy gondolják, hogy magasabb beosztást is kaphatnának, de a piac által nyújtott lehetőségek általában nem egyeznek meg ezzel az elképzeléssel, előfordul, hogy nem találnak megfelelő szintű munkakört.

Vezető pozícióban nincsenek nagy különbségek a fizetéseket tekintve. Ugyanazért a pozícióért körülbelül 30-40 százalékkal fizetnek többet külföldön, előrelépés esetén akár duplájára is emelkedhet a fizetés.

A külföldi munkavállalónak be kell illeszkednie az adott kultúrába, ehhez elengedhetetlen az anyanyelvi szinten beszélt nyelv és jelentős előny, ha megfelelő helyismerettel rendelkezik, valamint a helyi szabályokkal is tisztában van. Ma már nem okoz nagy változást a vezető nemzetisége, mivel a legtöbb cég egységes vállalti kultúrával rendelkezik, bár a helyi sajátosságok fontosak a munkavégzés és a beilleszkedés szempontjából.

(Forrás: Napi Gazdaság)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.