Négypárti összefogással mentenék meg a kisvasutakat

Évek óta veszteséges a tizennégy hazai erdei kisvasút. A fenntartásukat segítő támogatásokért a napokban – országgyűlési képviselők bevonásával – lobbit indítottak az érdekelt erdőgazdaságok. A vezetők azt szeretnék, ha az idegenforgalmi alapból is kapnának támogatást, mivel ma már az eredeti erdészeti cél helyett szinte kizálólag idegenforgalmi célokat szolgálnak.

MNO
2005. 05. 17. 8:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarországi kisvasutak tulajdonosai – jórészt erdőgazdaságok – az érintett területek országgyűlési képviselői bevonásával lobbiznak, hogy a vasutak működtetésére a mostaninál több állami pénz jusson. Jelenleg évi százmillió forintot kapnak a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól. A tárca többet is ad, ám ezt már feltételhez köti. Április 28-i pályázatán százmilió forintot kínált fel az erdei vasutak turisztikai célú fejlesztésére, amely működtetésre már nem használható fel – mondta az Országos Erdészeti Egyesület vasúti szakosztályának vezetője, Korel Károly. Hozzátette, az eredetileg erdészeti célú kisvasutak ma már szinte kizárólag idegenforgalmi célokat szolgálnak. Az idén nullszaldósak lennének, ha az idegenforgalmi alapból kapnának 150 millió forintot – írja a Világgazdaság.

A pályáztatáson kívül nincs más rendszeres támogatásra – mondja a Magyar Turisztikai Hivatal osztályveztője. Záhonyi Tamás ugyanakkor két olyan pályázatot is megemlített, amelyen az elmúlt években fejlesztéseikhez pénzt szerezhettek volna a kisvasutak tulajdonosai, de nem jelentkeztek. 2001-ben a technikai örökség integrált védelmének támogatására lehetett volna pályázni, a múlt év elején pedig a Nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programja egyik pontja kisvasutak kialakítására, kiépítésére, felújítására kínált pénzt, régiónként 600-1500 millió forintot.

Hiába nő a kisvasutak iránti érdeklődés, 2003-ban mintegy egymillió utast szállítottak, viszonylag keveset hoz a jegyeladás. A tarifa olyan nagyságrendi határon van, amelynek jelentős növelése az utaslétszám csökkenéséhez vezethez – mutat rá a három hazai kisvasutat üzemeltető Egererdő Rt. általános és termelési vezérigazgató-helyettese. Jung László szerint itthon elképzelhetetlen, hogy – német példára – a vonatjegy árába az ingyen nyújtott szolgátlatásokat, programokat beépítsék.

Kérdés, hogy nem a kisvasutak egy cégbe tömörítése, vagy magánkézbe adása lenne-e a kiút. Korel Károly szerint nagyon erős az érzelmi kötődés: az erdészetek nem válnának meg a múltjuk részét jelentő kisvasutaktól. Jung László szerint regionális kht.-ba kellene vinni a kisvasutakat az önkormányzatok bevonásával. Előttük ugyanis megnyílna számos pályázati lehetőség. Eddig már létrejött a Balaton-Boronka Kisvasút Kht., amely a napokban nyert 5,4 millió forint támogatást. Kht. működteti a debreceni Zsuzsi és a bugaci kisvonatot is, s a MÁV-nál maradó kisvasutak is kht.-khoz kerülnek a Gyermekvasút kivételével – olvasható a Világgazdaságban.

KISVASUTAK

Tulajdonos Vonalak
száma
Erdőgazdaságok 11
Önkormányzat 1
Kisvasutak Baráti Köre 2
MÁV Rt.* 4
* A MÁV Rt. által üzemeltetett nyírvidéki, bugaci, hűvösvölgyi és balatonfenyvesi vonat nem tartozik a cikkben szereplő tizennégy erdei vasút közé.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.