Nem foglalkoztatási ágakban gondolkodik a pénzügyi tárca a színlelt szerződések rendezése kapcsán – tudta meg a Világgazdaság Kőszegi Márktól, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetőjétől. Tehát nemcsak a már közismert szakmák, mint színész, sportoló, őrző-védő, újságíró jogviszonyait, valamint adó- és járulékfizetési kötelezettségeit egyszerűsítenék, hanem jóval tágabb vállalkozói kört érintene az ekho. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás részleteinek kidolgozása záros határidőn belül megtörténik, igyekszünk június 30-ig véglegesíteni – fogalmazott Kőszegi Márk. Az evásokkal nincs probléma a járulékfizetés szempontjából, de ez nem jelenti azt, hogy aki most evázik, az később nem ekhózhat – mondta. Arról egyelőre nincs hír, hogy a színlelt szerződéseket az adóhatóságtól védő moratórium vége után, az ekho bevezetéséig mi történik a leplezett jogviszonyokkal.
A színlelt szerződésekkel járó járulékfizetési kötelezettség alóli kibújás megszüntetéséhez több tárca, így a pénzügyi mellett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is keresi az általános gyógymódot.
Uniós jelentések szerint Magyarországon tavaly ősszel minden kilencedik, márciusban már minden hatodik dolgozót minimálbérrel jelentettek be – mondta Schranz Edit, a tárca szóvivője. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 3,871 millió foglalkoztatottból több mint 645 ezer a legkisebb keresetet kapja havonta kézhez. Az Osztrák Nemzeti Bank tavaly év végén közzétett, az unió munkaerő-piaci rugalmasságát vizsgáló tanulmánya szerint míg Lettországban a munkavállalók 15,5, Franciaországban 14,5, addig Magyarországon 11 százaléka keres hivatalosan minimálbért. Ám az elemzés elismeri: ez csak a papírforma. A tanulmány az átlagjövedelemhez képest, annak arányában vizsgálta a minimálbéresek mértékét, amely az unióban Franciaországban a legnagyobb, 58 százalék, majd Málta és Írország következik 50 százalékkal. A középmezőnytől kicsit lemarad Magyarország, 43 százalékkal. Bár közülük kerülnek ki a színlelt szerződéssel foglalkoztatottak, számukat a szaktárca mindössze ötvenezerre becsüli. Ezt az élelmiszer-ipari ágazati párbeszédbizottság munkaadói oldalának elnöke kevésnek tartja. Piros László szerint ennél jóval magasabb ez a szám. Véleménye szerint a sütőiparban fordul elő leginkább a leplezett munkaviszony. Az építőiparban nagyságrendileg százezerre tehető a fekete- és szürkefoglalkoztatottak száma. Ez minden harmadik ágazati dolgozót érint – mondta Pallagi Gyula, az építőipari ágazati párbeszédbizottság titkára. A mezőgazdaságon belül a munkavállalók 20-30 százaléka tartozik a szürke-, illetve feketefoglalkoztatottak közé – véli az ágazat párbeszédbizottságának titkára, Nagy Bernadett.
A Világgazdaság értesülései szerint az ekho-kedvezmény legfeljebb 90 ezer forintos fizetésig élne. A legfrissebb információik alapján a maximális összeg ennél magasabb is lehet – a minimálbér duplája, vagy akár háromszorosa is. Ha a meghatározott összegnél magasabb bért ad a munkaadó, akkor az e fölötti részre teljes adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az ekhót várhatóan különleges jogállású munkaviszonyban dolgozók vehetik elsősorban igénybe. Az ekhós jövedelmek után 35 százalékos átalányközterhet kell majd fizetni.
(Világgazdaság)
origo.hu
Ő lett a legszebb magyar kislány – olyan szerény, hogy még az osztálytársai sem tudtak róla
