A monetáris tanács 25 bázisponttal 7,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot ma. A tanács a kedvezőbb inflációs kilátásokat és az alappályát övező közvetett kockázatok növekedését is figyelembe véve döntött a kamatcsökkentésről.
Az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A tartós hatásokon túlmenően a dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült a verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán.
A tanács szerint a dezinfláció folytatódása és az alacsony inflációs környezet megszilárdulása várható az elkövetkező másfél évben. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005-2006-ban nem várható inflációs nyomás. A belföldi felhasználás növekedési üteme – a jövő évre várt enyhe gyorsulás ellenére is – mindkét évben elmarad a GDP bővülésétől, szemben a korábbi évek rendkívül élénk belső keresletével. A tartós dezinflációs pályát támogatja a munkaerő-piaci feszesség oldódása, a munkaerő-tartalékok emelkedése is, ami hozzájárulhat a bérinfláció további mérséklődéséhez. A tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs kilátások szempontjából kedvező folyamatok fennmaradása esetén teljesíthetők a 2005. végére 4 százalékon, 2006. végére 3,5 százalékon kitűzött inflációs célok.
Kamatdöntésének meghozatalakor a monetáris tanács több olyan, elsősorban közvetett kockázati tényezőt is mérlegelt, melyek a monetáris politika számára releváns időtávon módosíthatják az alacsony inflációs környezet megszilárdulását. Egyrészt még nem látható teljes bizonyossággal, hogy az – árazási és bérezési döntések szempontjából fontos – inflációs várakozások általánosan és tartósan alkalmazkodtak-e az alacsony inflációs környezethez. A tartósan alacsony inflációs gazdasági környezet szempontjából elengedhetetlen, hogy a bérek alakulása tartósan összhangban álljon az infláció várt mérséklődésével. Másrészt, a magyar gazdaság egyensúlytalansága és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése miatt jelentkező közvetett inflációs kockázatok továbbra is jelentősek. Ebből a szempontból kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon a kockázati megítélésben: érezhetően megnövekedett a bizonytalanság.
A bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak. Ezzel szemben az olajárak mérséklődése és a külső kereslet vártnál nagyobb gyengülése az erősebb dezinfláció irányába hathat. A külső finanszírozási igény 2005-ben várhatóan csökkenni fog a háztartások nettó megtakarításának növekedése miatt. A jövő évre a finanszírozási igény akkor mérséklődhet tovább, ha megvalósul a konvergenciaprogramban ígért államháztartási hiánycsökkentés. A kockázati megítélés szempontjából kiemelt szerepe van az euró bevezetéséhez szükséges fiskális alkalmazkodás hitelességének.
Vita alakult ki a 25 bázispontos kamatcsökkentést illetően a monetáris tanácsban – közölte ma Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntést követően. Szavaiból kiderült, hogy nem minden tag akart kamatot csökkenteni, de végül egyértelmű többséget kapott a 25 bázispontos vágás. Járai kitért arra is, hogy a jegybank alapvető eszköze az infláció alakítására továbbra is az árfolyam, azonban emelkedik a várakozások szerepe a hitelesség növekedésének hatására. Míg pár éve az árfolyam szerepe még kilencven százalék volt, s a hitelességé tíz, addig Járai véleménye szerint most nyolcvan-húsz, vagy hetven-harminc százalék lehet az árányuk.
A jegybankelnök közölte azt is, hogy nem tud olyan konkrét információról, miszerint bármelyik nagy hitelminősítő intézet le kívánná minősíteni a magyar adósság besorolását. Mint mondta, vannak kockázatok, de ez nem jelenti automatikusan, hogy a minősítést rontani kellene. Emlékeztetett arra is, hogy veszélyt jelentene az euróbevezetés 2010-en túli kitolása, mivel az negatív üzenetet jelentene a külföldi befektetőknek. A cél még megvalósíthatónak érzi a jegybankelnök, arra azonban felhívta a figyelmet, hogy ehhez kemény munka kell – derült ki a portfolio. hu tudósításából.
(Forrás: tozsdeforum.hu)
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
